Ruinart Theodorik: Hiteles vértanui emlékiratok. III. - 21. évfolyam (Buda, Bagó Márton, 1857)
Hiteles és válogatott emlékiratok az első vértanuk szenvedéseiről
416 helyét nem jelelik meg, noha az TJzuárd-féle nehány vért. kéziratban s különösen a sz. Germánról címzett zárda legrégibb, sőt mint ez valószinít, eredeti kéziratában a többi közt ez olvasható : „Mauritániának Caezárea nevű városában a származásra nem kevésbé mint erényes életre nézve jeles sz. Árkád.“ Miután azonban szenvedési helye egy kéziratban sem említtetik ezen kívül s Árkádot majdnem mindenütt sz. Szátur előzi meg, kiről az mondatik hogy Achája mellett, vagy épen Achá- jában vértanuskodott, innét hihetőleg magyarázható az hogy Acháját Árkádra is kiterjesztették, mi későbben ezen vértanú emlékirataiba is becsúszott. Ezen véleménynek kedvez az hogy a görögök naptáraiban sz. Árkádról semmi emlités nincs dacára annak hogy a latin korkönyvekben jobbára tétetik emlités ünnepéről. Ramay a spanyoloknak tulajdonítja öt; de ezen iró hitelt nem érdemel. Árkád szenvedése idejéről is semmi bizonyost nem tudni ; miért is öt azon vértanuk közé számítjuk, a kiknek szenvedés-ideje bizonytalan. Bolland mégis Gallien idejére teszi vértanuságát, minthogy azt hitte hogy azon időben virágzott Zenon veronai püspök és vértanú. De hogyha bizonyos is volna, hogy e sz. Árkádról szóló beszéd Zeno szüleménye, az mégis bizonytalan: melly idötájban élt Zeno? Csak n. Gergel szól Zenon püspök és vértanúról párbeszédei 3-ik k. 19. fej. de idejéről hallgat, mert Pál szerpap s utána a többi irók is csak a sz. egyháznagy szavait Írták le s igy bizonyságtételeikből semmit határozottan állítani nem lehet. A sz. Remigius-féle említett kéziratban ez olvasható : ,,A tiszteletreméltó Koronát jegyző beszéde sz. Zenon püspök és hitvallóról,“ melly a Bollandisták szent György havi 12-ik napján ki is adatott, hol halálának ideje Gallien császár korára tétetik.
