Ruinart Theodorik: Hiteles vértanui emlékiratok. III. - 21. évfolyam (Buda, Bagó Márton, 1857)
Hiteles és válogatott emlékiratok az első vértanuk szenvedéseiről
336 második hosszúságára, szélességére és oszlopaira nézvést majdnem hasonló ; abban különbözik egyedül, hogy fólzete van: ennek éjszaki része keletfelé teknő idomban köröndös, s igen remekül van kidolgozva, belül anyag- s nagyságra nézve hason- minöségü oszlopokkal körülvéve. Ezek fölött egy remek terem van ugyanazon fölzet alatt, mellybe szabad bemenetelük volt azoknak, kik a vértanúhoz esedezni s a sz. áldozaton jelenlenni akartak. A köröndön belül pedig kelet felé egy nagyszerű sírbolt van, mellyben a sz. vértanú holt teteme fekszik , és pedig egy ezüstből szépen készült hosszú szekrénybe rejtve, mellyet némellyek ^«^«r-nak neveznek. A csodák, mellyek a sz. vértanú sírjánál történnek, minden keresztény előtt ismeretesek.“ Az istentelen Kopronim Konstantin császár e szentélyt, a sz. vértanú holt tetemét a tengerbe hányatván, megfertöztette s azt söpredék befoga- iè?emé?Cfün fására szánta. Azonban a vértanú szent teteme az tartotta. Isten közbenjárására föntartatott, s azután a Konstantin és Irene császárok alatt újólag fölszentelt saját egyházába vitetett vissza, mint Theophanes szemtanú koriratában elbeszéli Kr. u. 758. évben, hol megemlíti, hogy testéből kenet is folyt, miről Evagrius is az említett helyen bővebben szól. Kr. u. 807. körül. Boldog Asztérins, Aniazea püspökének elbeszélése Euphemia hires vértana szenvedéséről. 1. Férfiak, a minapában Demoszthenest, ama jeles szónokot olvasóm, s különösen azon beszédét, mellyben ö Aeschineszt ') csípős gunyorok- kal támadja meg. Hosszasan olvasván, midőn elmémet a gondolatok majd nem elnyomnák, szóra') Aeschinesz, athenei szónok volt, Demosthenes vetély- társa, kinek néhány beszéde s levele korunkig eljutottak. Más 7. hasonnevű jeles férfiút Diogenes számlál elő Laër- eius 2. k.
