Ruinart Theodorik: Hiteles vértanui emlékiratok. II. - 20. évfolyam (Buda, Bagó Márton, 1856)
I.
21 tora nem volt, és igy mintegy gyámoltalanul, mintegy le- hetlen állapotban találá: azért a javadalom rendbeszedését a gazdatisztre bízván, maga a pásztori tisztség betöltéséhez látott. A lelkek üdvétől szomjasan, mint előbb hazájában, olly hévvel ragadá meg itt is a hit paizsát, hogy kioltsa a gonoszság tüzes nyilait, felölté a békeség evangeliomának készületeit; féltévé az üdvösség sisakját, kezébe szoritá a lélek kardját, az Isten igéjét, és igy lépett az ellen elé; igy az eltévedt híveket házaikba is fol-meré keresni, sőt nyilván is megszólitni, ha ezt tenni helyén látá; a tanitás, vitatkozás mindennapi kenyere lett; folleplezé az eltévedtek előtt a té- velyt, kifejté annak bensejét, s összevetve, élőkbe tiinteté az igaz hittant is, s ennek belszentségét, szükségességét ; szóval semmitsem mulasztott el, mi által a drágán megváltott lelkeket a kárhozat örvényétől megmentse. Ezen idő folytában megfordula Kassán, hol sietett fölkeresni a két jézus- társasági atyát, kik vele egy munkában fáradának az új hitvallások ezen sajátságos fészkében, Kassán; és velők, mint az ügybarátok között történni szokott , barátságos összeköttetésbe lépett, úgy hogy ezután valahányszor Kassára be- rándult, az atyák vendégszeretetét vévé igénybe; a többi között velők szövetkezve elhatározá magában lelki gyakorlatok végett a jézustársaság homonnai zárdáját meglátogatni. Miután a kanonok s a két kassai atya további történeté egy mederben egyesül, a kanonokot a szent gyakorlatok végett Homonnára elkísérvén, ismerkedjünk meg a két atyával. B. Pongrác István jézustársasági atya. „Az igazak ősvénye hasonló a tiszta hajnal világához , melly mindinkább növekedik, mig fényes nappá válik.“ Példabeszédek könyve 4, 18. István aPongrácok ősrégi és híres családjából vette eredetét 1579-ben Erdélyben Alvineen, hol szüléi, a fejedelmi Báthorycsalád nagy kegyencei, tartózkodának. Az atyai ház gyönyörélves csábjai olly kevéssé hátának a gyermekre , hogy szive tisztaságát mindenkorra sértetlenül megőrizte; korát
