Ruinart Theodorik: Hiteles vértanui emlékiratok. II. - 20. évfolyam (Buda, Bagó Márton, 1856)
I.
10 pököt megölvén, javait elfoglald; 1545-ben a szász nemzet , 1557-ben az egész Erdély törvényesen befogadd Luthert, 1564-ben Kálvint, 1571-ben még Blandrata socinismusát is, míg 1556-ban Bornemisza Pál kath. püspök az országból ki- iizeték, s a püspöki javadalom a fejedelem javaihoz csatol- taték, 1566-ban pedig Torddn határozatba ment, hogy a katholikus egyházi személyek, ha hitüket elhagyni nem akarják , a birodalomból számüzettessenek, az egyházi javak pedig mindenesetre a fejedelemnek odaitéltetnek. *) Valóban az erdélyiek ezen törvényére ráillik, mit Szaniszló lengyel király monda Rousseaura, midőn ez a tudományok károsságát bizonyitá be : „Rousseau hasonlít a hálátlan gyermekhez, ki dajkája ellen kezet emel.“ — Hogy meggyőződés szülte elpártolások döntötték a katholicismust illy nyomasztó állapotba még senkisem esett e balga hiedelembe : egészen más okok a föntebbíek, ezekhez tartozik még Zsigmond János fejedelem jellemtelen kormánya s vallástalan !') magaviseleté is. Utódjául a kath. Báthory István választatott, s midőn ez a lengyel trónra távozott, helyébe bátyja, a szinte kath. B. Kristóf emeltetett. E két fejedelem sokat ugyan nem lendít- hete a kath. dolgok állásán, de már megválasztásuk is nagy nyeremény vala a katholicismusra nézve; sok volt már ez is. 1579-ben Erdély számára jezsuitákat szerzének: István Lengyelországból kiilde tiz atyát, Kristóf pedig a bécsi tartomány főtől nyerte Leleszy János atyát az erdélyi társaság kormányára. ID). 8) Lányi i. m. I. 84. 1. ®) De mit is mondunk; süt igen vallásos volt e fejedelem; mert 31 éves koráig négyszer változtatta meg vallását: katholikusból Luther, aztán Kálvin, végre 1556-ban Socini vagy Blandrata követője lett; több vallásváltoztatás elől a halál elragadta 1571-ben. „Már szinte olly gyalázatosán álltak az ügyek, hogy Blandrata ármányi által megrontatván mind a fejedelem (Zsigmond János) amannak mind Békési (fővezére), ha valaki árián (socinista) nem volt, becsülete sem volt; a főnökségek és hatóságok senki másra nem bízattak, csupán ezen dögleletes nyavalyásokra ; s azért legtöbben csupán hivatal-vadászatból minden lelkiismeretesség nélkül elég ocsmányul és gáládul arra adták magokat.“ így okadatolja István(ly a socinfelekezet elterjedését Erdélyben, történelmei 24. k. 219. 1. l0) 1579-ben jöttek Erdélybe az első jézustársasági atyák a két
