Ruinart Theodorik: Hiteles vértanui emlékiratok. I. - 19. évfolyam (Buda, Bagó Márton, 1855)

Hiteles és válogatott emlékiratok az első vértanuk szenvedéseiről

mal valónak. Nem kevesbbé ismeretlen előttünk Pizó trójai püspök, ki, úgy látszik, sz. Ákos társa volt. (V. szám.)

3. Sz. Ákos nevét nem csak a görögök említik meg a havikönyben, hanem a latinok is a vértanuk névsoraiban , mellyek közöl némellyek láthatók a Bol- landistáknál böjtmáshó 31-ik napjára. Rábán vértanú- könyvében, és másokban sz. Ákos vértanusága IV. Ka- lendas Aprilis, azaz böjtmás hava 29-én ünnepeltetik, más nyomott és kézirata naptárak a következő napra teszik. A napoknak ezen kiilönfélesége az emlékiratokban is előfordul, a mint alább a maga helyén kimuta- tandjuk.

Sz. Ákos püspök és vértanú vitatkozása.

I. Valahányszor Isten szolgáinak dicső tetteire emlékszünk , mindannyiszor hálát adunk annak, ki mind a béketüröket védelmezi a szenvedésben, mind a győzőket dicsőséggel koronázza. Marcián ugyanis, a kereszténységnek ellensége, Decius császártól tanácsfői hivatalnokká tétetvén, Ákost maga elé vezetteté, kiről mint Antiochia tartományának pajzsáról és védnökéről ') halla beszélni, s miután bevezettetett így szólt hozzá : Neked szeretned kell fejedelmeinket, minthogy a római törvények alatt vagy. Feleié Ákos: „Kik fordit- nak erre nagyobb gondot, vagy szeretik úgy a császárt, minta keresztények? Mert mi gyakran s buzgón imádkozunk : hosszú élete — igazságos s békés uralkodásáért. Azután imádkozunk a katonákért, és a világ állapotáért. Marcián mondó : Ezeket magam is

') Noailles kéziratában „Antiochiae regionis“ helyeit „illius regionis“ olvaslalik. Mombríc pedig Antiochia nevét ugyan kiteszi, de regionis helyett religionis-t lesz. Leodiai sz. Lőrinc kéziratában a Bollandistáknál — Adó szerint régi kéz által — ezek vannak hozzá adva: Item sancti Achatii, qui tempore Decii Imperatoris scutum quoddam et refugium Antiochenae regionis, qui adductus ad Martianum sat. Igy a Florarjusféle kéziratban is ugyan azon Bollandnál.