Ruinart Theodorik: Hiteles vértanui emlékiratok. I. - 19. évfolyam (Buda, Bagó Márton, 1855)
Hiteles és válogatott emlékiratok az első vértanuk szenvedéseiről
273 dicsérem, de hogy a császár engedelmességedet annál inkább megismerje, tégy velünk együtt neki áldozatot. Ákos: „Én igaz és nagy Uramhoz imádkozom a király üdvéért, de áldozatot sem ö nem kívánhat, sem mi neki nem tehetünk. Mert ki mutat be embernek isteni tiszteletet?“ Marcián: Mond meg, minő Istent imádsz, hogy mi is imádhassuk öt? Ákos: „Én óhajtom, hogy megtudjad ki az £n Istenem, mivel neked hasznodra volna, és hogy te az Istent, ki egyedül igaz, megismerd.“ Marcián: Nevét mond ki nekem. Ákos: „Ábrahám , Izsák s Jákob Istene.4“ Marcián : Istenek nevei ezek? Ákos feleié: „Nem ezek, hanem a ki ezeknek szólott, az az igaz Isten, azt kell félnünk.44 Marcián : ki az? Ákos: „A legfelségesebb Ur (Adonai) ki a kerubok, és szeráfok fölött uralkodik.“ Marcián mon- dá: Kik azon szeráfok? Ákos: „A legfönségesb Istennek szolgái, és a magas trónnak őrei.44 II. Marcián mondá : Minő hiába való bölcsészet csábított el téged ? vesd meg a láthatatlanokat, ismerd meg inkább az igaz isteneket, akiket látsz. Feleié Ákos: „Kik azok az istenek, kiknek áldoznom parancsolsz ? Marcián: Apollónak, a mi fentartónknak, ki az éhséget és dögvészt elűzi, ki az egész világot fentartja, és kormányozza. Ákos: „Annak ki véleménytek szerint megöletett? annak a szerencsétlennek, ki egy leány iránti szerelemtől lángolván mint őrült futkosott, nem tudván, hogy elvesztendi legkedvesebb martalékját. Ebből tehát kitűnik, miszerint sem mindentudó nem volt, mert ezeket nem tudá, sem Isten, mert egy leány megcsald ötét. 2) Ki nem csak fájdalmaknak, hanem a sors üldözéseinek is alá vala vetve. Mert ö, a gyermek fertöztető, bizonyos Iliacinth 3) szép külsejétől elragadtatva , a mint jól tudjátok, lángra gyűlt, de a nyo2) Daphne Peneus folyónak leánya, ki Apollónak szerelmét kerülvén, borostyán fává változott. Honnan e fa neki szenteltetett. 3) A Hyacinthról szóló mesét elmondja Ovid Metamorph. 10. könyv. 5. mese; tőle vette nevét a jácint virág. 18
