Szeretet gyöngyei. 1854-ik évi karácsonhó VIII-ikának emlékeül szentelve (Pest, Landerer és Heckenast, 1855)
Temetve kintenger hullámitól Jézusra pillant a kereszt alól A fájdalmas szűz, s a mint néze föl Egy csepp szakadt rá Jézus véréből. A vérgyöngy szűz keblét égette át, S hevével fölgyujtá a szent anyát: Lángot szított mélységes szívsebén, Se láng kilobbant a szűz két szemén.. „Nem, nem —“ s a fát ölelve rá borul, S fogadás tör le kékes aj kiről : „Nem, nem lehet ez illy ártatlan vér Kevés, bár a föld minden büneér ! . .
/
