Munkálatok a pesti növendékpapság egyházirodalmi iskolájától - 17. évfolyam (Pest, Emich Gusztáv, 1853)

Sz. Cyprián értekezése az Ur imájáról

189

ő mint igazság- és békés lélekben az Úrhoz hasonló , első vértanuságának dicsőségével jelképezze. Illyeneket koronáz meg az Ur, illyenek vére boszultatik meg az Úréval £"vütt az Ítélet napján. Továbbá a viszálkodé, egyenetlenedéi S társával békében nem élő, az apostol és a sz. irás szava szerint : bár életét tegye is Krisztus neveért, a testvéri egyenetlenkedés bünt^ek terhét ki nem kerülheti; mert Írva van: „Ki társát gyűlölit az gyilkos1-1). Isten országát sem látandja, — vagy tán az Isién gyilkossal lakik ? Nem lehet az Krisztussal, ki inkább akart lenni Judás, mint Krisztus követője. Oh inillyen az a vétek, melly a vér- keresztséggel sem mosathatik le ! Milly nagy az a bűn, mellyért még vértanusággal sem lehet elegettenni 1

Szükségkép int az Ur arra is, hogy imánkban mondjuk : „És ne hagyj kisértetbe vitetni bennünket.“ Honnét világos, hogy a gonosz semmit sem kezdhet ellenünk Isten előleges engedelme nélkül, hogy igy minden félelmünk, aj- tatosságunk és jó cselekedetünk Isten felé irányoztassék, miután a kisértő gonosz semmit sem kezdhet ellenünk, hacsak tőlenem nyer hatalmat. Ezt bizonyítja a sz. irás, mondván: „Nabukodonozor Babilon királya Jeruzsálem ellen jött, bevette azt, s az Ur adta hatalmába“1 2). A gonosznak pedig bűneinkhez képest adatik ellenünk hatalma, mint Írva vagyon : „Ki adta zsákmányul Jákobot és Izraelt a pusztítóknak , nemde az Ur, ki ellen vétkeztek s nem akartak ösvényén járni, s nem hallgatták törvényeit s azért rájok szórta haragjának tüzét“ 3). S ismét vétkezvén Salamon s elhagyván az Ur parancsait és útját : „Ellenséget támasztott az Isten neki“ 4).

Az ellenünk való hatalom pedig két célból adatik, t. i. vagy büntetésül, ha vétkeztünk ; vagy dicsőségünkre, ha kisértetünk : A mint ezt Jóbon megtörténtnek az Isten

1) Sz. Ján. I. lev. 5, lö.

2) Dán. 1, 1 — 2.

O Izaiás, 42, 25 — 20.

4) Kir. I. 11, 23.