Munkálatok a pesti növendékpapság egyházirodalmi iskolájától - 17. évfolyam (Pest, Emich Gusztáv, 1853)
A spanyo inquisitio, és Llorente csekély hitele
17 megtartani, inegtiltatván nekik azt káromolni vagy megvetni“ *). A keresztelt zsidókról pedig mondja tovább az 59-ik cikk : „miszerint sokan közölök még mindig alattomos zsidók, azonban mint már Sisenand király rendelé, megint vissza kell téritni őket a kereszténységre“, és hogy a hittagadás jövendőre nézve meggátoltassák, a 62-ik cikk eltiltja a keresztelt zsidókat a kereszteletlenekkel való minden közlekedéstől. így tehát már e régi zsinat lényeges különbséget tesz a zsidó álkeresztények és a valóságos zsidók közt, s e különbség minden ezután fölmerülő eseményre nézve különös vezérfonalul tekintendő. A zsidó álkeresztények (ezek titkon gyakorlák régi szokásaikat) számát növelte a 7-ik századbeli szigorú nyu- gati-goth törvényhozás, melly a világihatóságtól eredvén, s az egyházitól a 4-ik, 6-ik, 12-ik és 16-ik toledoi zsinatokban m egerő sittet vén, oda célzott, hogy a zsidók több polgári kiváltság megtagadásával a keresztény hitre erőszakoltassanak * 2). És most ezen erőszakolt keresztények közt alattomban nagy forrongás támadott, mellynek célja volt az afrikai saracenokkal való szövetkezés, a keresztény nyugati-goth trón megdöntése, és Spanyolországban egy uj Jeruzsálem alapítása 3). A fölségárulő tervet azonban Egica király fölfedező és keményen megbünteté. Erre vonatkozólag mond a tizenkettedik toledoi zsinat: hogy a zsidók, (tudniillik a kereszteltek, kik tunicam fidei, qua eos per undam sacri baptismi induit s. mater ecclesia, maculaverint)— ausu tyrannico inferre conati sunt ruinam patriae et populo universo ........et regni fastigium sibi per conspirationem usurpare maluerint. A vétkesek rabszolgákká tétettek, s a saracenok beütése szerencsésen elhárittatott4). f) Harduin, III. köt. 590. 1. Jóst, id. h. 116. és k. 1. 2) Harduin, III. köt. 591. 1723. 1793. 1. Jóst, id. h. 105 — 120. 1. 3) Jóst, id. h. 147. és k. 1. 4) Harduin, id. h. III. köt. 1816. 1. 8. cikk. Jóst, id. h. 148. 1. Növ. paps. munkál. 2
