Munkálatok a pesti növendékpapság egyházirodalmi iskolájától - 17. évfolyam (Pest, Emich Gusztáv, 1853)
A spanyo inquisitio, és Llorente csekély hitele
18 És igy önkint értetődik, inilly nagyon téved Prescott, midőn Ferdinánd és Izabella történetét Írván, egyenesen azt állítja, miszerint a nyugati-goth királyok az igaz egyházbai térésök után „vallásos buzgalmukat a zsidók ellen támasztott legkegyetlenebb üldözés által tanúsítók“ s hozzá adja : „egy törvényök az egész nemzetet rabszolgaságra itélé“4). Ö ez ügyben a toledoi zsinatra hivatkozik, azonban szerencsétlenül kikerülé figyelmét az, hogy a zsidók és zsidókeresztények elég okot adtak e szigorra a felség- és honárulás bűne által, és hogy nem az egész nemzet, hanem csak a lázadók adattak el rabszolgák gyanánt. A hetedik század csapásaiból azonban csakhamar megint felüdültek a spanyolországi zsidók, s midőn az arabok meghóditák a félszigetet, ismét gazdagság-, hatalom-, befolyás- és hivatalokhoz jutottak; virágzó iskoláik és akadémiáik voltak Cordova- (itt már 948-tól fogva) Toledo- és Barcelonában ; nevezetes tudósokkal dicsekedtek, és olly nagy jelentőség- s műveltségre vergődtek Spanyol- országban, miilyennel Európának egy részében sem bírtak* 2 3 4). Azonban a spanyolok és mórok közti vallásháború a zsidókra nézve is veszélyes vala, mert több spanyol lovag őket a keresztény hit sokkal közelebbi s ezért ártalmasabb ellenségeinek tekinté, mint a mórokat 5). Ez alkalommal azonban — a mit igenis ritkán vallanak meg — épen a papság és pápák voltak azok, kik a zsidókat védelmezék, s még bírunk II. Sándor pápától, Hildebrand előde- s barátjától, egy minden spanyol püspökhöz szóló brevet, melly helyesli a püspökök abbéli eljárását, miszerint a zsidókat védelmezék s legyilkoltatásukat akadályozók 4). Hason dicsérő-iratot külde a zsidók védelmezéseért Berengar- narbonnei algrófhoz ; a narbonnei érsekhez pedig fed1) I. r. 267. és k. 1. 2) Jost, VI. köt. 41.121. 216.1. Prescott, Gesch. Ferdinand’s und Isab. I. r. 267. 268. 1. 3) Jóst, id. h. VI. r. 292. 1. 4) Harduin , VI. köt. I. r. 1100. 1.
