Munkálatok a pesti növendékpapság egyházirodalmi iskolájától - 17. évfolyam (Pest, Emich Gusztáv, 1853)
A teremtés hat korszaka
259 „Azon rendkívüli összeegyezés — igy ír egy tudós tanár —, melly vakesetnek eredménye nem lehet, s melly a szent könyvekben számunkra elrejtett tények megengedésére vezet bennünket, egyszersmind velünk közlőit részleteiben mély tudományt ismertet meg velünk, mi föltünőleg ellenkezik azon kor tudatlanságával, a mellyben azok Írattak!“ *) „Műveljétek hévvel az elvont és a természettani tudományokat, bontsátok föl alkatrészeire az anyagot; leplezzétek le bámulásunkra a természet csodáit; kutassátok ki ha lehet minden részét a nagy világnak; forgassátok ezután a nemzetek évkönyveit, a régi népek történeteit ; kérdezzétek meg az egész földgolyón mindenütt az elmúlt századok vén emlékeit : távolról sincs okom e vizsgálatoktól megrettenni, sőt inkább tehetségem szerint biztatni foglak benneteket. Nem fogok félni soha, hogy az igazság magával ellenmondásba jő, sem pedig hogy a tények és okmányok, mellyeket összegyűjtőtök, valaha szent könyveinkkel meg ne egyezzenek“2). „Ha az ember meggondolja, hogy azon korban, midőn a teremtés elbeszélése megiratott, még geológia nem létezett, és hogy a csillagászat is csak kévéssé haladt még, azt kell következtetni az embernek, hogy Mózes nem máskép, hanem egyedül csak a kinyilatkoztatás által vezetve jöhetett rá olly pontosan“ Egy másik tanár pedig illy érzelemteli észrevételt szőtt előadásai közé : „Itt egy olly szemlélet ajánlkozik, mellyre meg nem lepetnünk nehéz volna: — miután egy könyv, melly olly korban Íratott, mikor a természettani ismeretek olly igen kévéssé voltak fölleplezve, mégis néhány O Beudant, Voyage minéralogique et géologique en Hongrie , chap. 15. 2) Cauchy, Quelques mots adressés aux hommes de bon sens, 1833. De la Cosmogonie de Moïse comparée aux faits géologiques, par M. Marcel de Serres, professeur de minéralogie et de géologie à la faculté des scienses de Montpellier, t. X. p. 222. et 223. 17*
