Munkálatok a pesti növendékpapság egyházirodalmi iskolájától - 17. évfolyam (Pest, Emich Gusztáv, 1853)
A teremtés hat korszaka
260 sorbar, a legnevezetesebb következtetések összegét foglalja magában, inellyekre lehetetlenség volt máskép rájőnj csak a tudományoknak a 18-és 19-ik században tett óriási elő- haladása után ; s miután ezen következtetések olly dolgokkal vannak viszonyban, mellyeket akkor nem ismertek és föl sem vettek egész korunkig, és a mellyeket a mindenkori bölcsek mindig hibás- és ellenmondóknak tartottak ; miután végre e könyv, melly századánál olly sokkal föntebb áll a tudományok tekintetében, s korát még erkölcstanában és természeti bölcseletében is annyira fölülhaladja : azember- nek kényszerülve kell megengednie, hogy e könyvben van valami, az embernél felsőbb dolog, mellyet az ember nem lát, meg nem fog, melly azonban őt ellenállhatlanúl hinni kényszeríti14 „Nem végezhetném el — így szól ezeknek fölhozása után Nicolas— , ha a tudománynak minden tanúságát össze akarnám gyűjteni. A már idézettek nevéhez, mit csak úgy keresetlenül tevék, még Buckland, Aubusson, Chaubard, Bertrand, Margerin, Champollion, Rémusat, Nodier, De Salles Euzébe, Bourdon nevét kapcsolhatnám, kik mindnyájan meghajoltak Mózes fönsége előtt és benne megismerék az Isten ihletését. Soha illy összeegyezés nem mutatkozott a tudomány különféle magyarázói közt, soha nem adatott meg olly érdek nélkül, olly önkénytesen, olly világosan, olly szabadon és következetesen a tisztelet az igazságnak. — Szerencsétlen az, kit ez meg nem indít !“2). Mondjuk el tehát gróf Las Cases-sal: „Igen,Mózes úgy u- ralkodik a nemzedékeken és századokon, mint valami megdönthetien oszlopa az igazságnak. Ilerodot, Manéthon, Pharos márványai, a chinai és sanscrit történészek, a világnak e legrégibb forrásai öt századdal, sőt ezred évvel maradnak el utána ; e régi bizonyságok egyike sem gyengítheti meg azt, s nem mondhat neki ellen : hanem inkább a természet és az emberek minden részről tökélyes öszhangzásban taNérée Boubée, Manuel de géologie, 3-e édit., p. 62. 2) Etudes philosophiques sur le Christianisme, S. édit. Paris, 1850. tom. I. p. 422.
