Munkálatok a pesti növendékpapság egyházirodalmi iskolájától - 17. évfolyam (Pest, Emich Gusztáv, 1853)
A spanyo inquisitio, és Llorente csekély hitele
16 vergődvén, erélyesen üzék a téritgetés mesterségét !). És így történt, hogy már az Eliberisben— egy régi spanyol városban, mellvnek tájékán később Granadát építettnek lenni mondják — 303—313-ban tartatott zsinat azon rendelést teve, miszerint ezután egy keresztény földesur se engedje telkeit zsidő által megáldatni. Szintúgy szükségesnek látá e zsinat a papoknak és világiaknak a zsidókkal leendő minden közelebbi érintkezést— névszerint a velők való házasságot — különösen megtiltani ; az pedig épen nem vonható kétségbe, hogy akkor Spanyolországban sok főrangú keresztény a zsidó vallásra tért (judaisirte) , a mint ezt Jóst is határozottan állítja * 2 3). Pár századdal később a harmadik toledoi zsinat is 589-ben szükségesnek látá a zsidókkal való házasság tilalmának megújítását, s minthogy a spanyol zsidók kiváltkép rabszolga-kereskedést üzének, s rabszolgáikat körülmetélék, megtiltá nekik a zsinat e keresetet, s minden körülmetélt rabszolgát szabadnak nyilvánita 5). Azonban úgy látszik, hogy több efféle határozat végrehajtatlanul maradt, mivel a papok közt is találkoztak ollyanok, kik pénzzel megvesztegettet- vén, a zsidókat pártfogolák, mita 633-ban tartatott negyedik toledoi zsinat szigorúan megtiltott 4). Másrészről pedig már a régi nyugati goth királyok alatt akadunk Spanyolországban kísérletekre, mellyeknél fogva a zsidók is erőszakoltatának a kereszténységre, mit azonban az említett negyedik toledoi zsinat 57-ik cikkében következő szavakkal tilta meg : „ezentúl egy zsidó se kényszerittessék a kereszténységre ; a kik pedig jelenleg keresztények — habár kényszerítve lettek is azokká —, mivel már a szentségekben részesültek, tartoznak a hitet Jóst, id. h. 17. 1. 2) Harduin, I. köt. 255. 1. 49. 50. és 16. kanon. Jóst, id. h. 52 — 34. 1. Egyébiránt Jóst a 16-ik kanon helyett a 78-dikat idézi, melly a zsidókkal való házasságtörést nem pedig a házasságot tilalmazza. Természetesen a 16-ik kanon fontosabb. 3) Harduin, III. köt. 481. 1. 14. kan. Harduin , III. köt. 590. 1. 58. kan.
