Munkálatok a pesti növendékpapság egyházirodalmi iskolájától - 17. évfolyam (Pest, Emich Gusztáv, 1853)
Versezetek
218 Szeplőtelen szűz, legtisztább anya! Fiadnak szent szülője s szende gyermeke, Egeknek dísze , éltünk csillaga, — Tebenned tűnt föl üdvünk hajnala , Midőn melledbe szállt az Ur egyetlene , Lejárván századok hosszú sora. Te üdvözítőnk szentelt hajioka, Téged rendelt az ég oh áldott szűzanyánk ! Hogy szüntesd a könyet, mit bőven hullatánk, Segíts,' te légy éltemnek gyámnoka , Végnélkül boldogságos jő anya, Mennyországnak királyné asszonya. Szent szűz , malasztteljesnek üdvözölt, Kit mély alázatosságod vitt égbe föl S onnét figyelsz keblem fohászira, Te hoztál irt néped fájdalmira , Te általad mint fénylő nap föltündököl Az irgalom s igazság Istene. Te benned három szent név egyesült, Mert mátka vagy, leány s istenszülő anya. Dicső királyi hölgy , reményem horgonya , Te enyhitéd a kínt, melly szűnkön ült, S szabad- s boldoggá tetted népedet, Jézusra kérlek védjed ügyemet. Egyetlen szűz a nagy világ ölén, Ki szépségeddel a mennyet bájoltad el, Kinél nem volt dicsőbb s nem lesz soha, Ki lettél Isten élő temploma ; Mert szent kezed csak tiszta szűz erényt müveit S mit gondolái, szent volt a gondolat. Te felderithetd éltem bús egét, Ha oh kegyes szűz ! szent szavadnak általa Bő lesz az irgalom , hol a bűn bő vala. Te esdheted le rám az ég kegyét ......... Elmémben hát meghajtva térdemet Kérlek , segélj , igazgasd léptemet. Örök dicsfény-környezte égi szűz ! Te zajlő élettengerünk fénycsillaga, Ki a benned bizők hű őre vagy, Tekints reám o kérlek el ne hagyj ......... Hacsak te nem segítsz szűm elvész egymaga ... Kormánytalan sajkám már is merül....
