Munkálatok a pesti növendékpapság egyházirodalmi iskolájától - 17. évfolyam (Pest, Emich Gusztáv, 1853)
A spanyo inquisitio, és Llorente csekély hitele
92 falaikat, sőt egyházi méltóságokra — püspökségekre is emeltethetének 4). A súlyos bűn és a hi vek megronthatá- sának veszélye miatt szabadságuk örök elvesztésére Ítéltettek fogházai, részint sajátlakaik, mint a valladolidi alapszabályok mutatják 2), részint a beghin-udvarok vagy a fugger-intézet módjára készült augsburgi fegyházak va- lának, hol azonban a fegyencek előbbi polgári foglalatosságaikat üzheték *). Mondják, hogy az inquisitio a spanyol nemzet szellemét , a tudományok művelését és ápolását meggátolá, s ezt igen természetes s elkerülhetlen következménynek tartják. De hogy mit mond ehhez a történelem, azzal ezen vádlók nem igen látszanak törődni s tagadhatatlan tény pedig, hogy Ferdinánd és Izabella alatt, kik az inquisitiot behozák, kezdett a tudomány és műveltség Spanyolhonban újólag fölvirágozni. Iskolák és egyetemek nagy számmal alapittattak, s különösen a remekírók tanulmányoztattak ; a szép mesterségek s a költészet minden ága ismét fölvirágoztak, s még kiiltartományokbólis hivattak Spanyolhonba jelesb tudósok, s gazdagon láttattak el ; a nemesség újra a tudományok pártolója lön, sőt fő-családi hölgyek is tanárkodtak és Spanyolhonban hasonlíthatlanul elevenebb, tudományosabb volt a kor a mainál 4). Nem akarjuk mindezeket az inquisitio következményeiül fölszámítani, de azt bizton állíthatjuk, hogy az inquisitio nem volt vad zivatar, melly a tudományok virágait letarolá. Jóllehet a szerencsétlen kortes-választmány, melly 1812-ben a franciák ellen hadakozó Spanyolországnak egy a franciához hasonló de Spanyolhonra nem illő alkotmányt akart nyakára tolni, jelentésében (75. 1.) állítja : „Az inquisitio fölálltával az irók eltűntek“. *) Llorente, id. h. II. köt. II. 1. 14. 1. 467. 1. 2) Reusz , Sammlung stb. 47. 1. 3) Llorente , id. h. I. köt. 226. 1. Reusz, Sammlung sat. öl. 1. Ezt már Torquemada így rendelő , s kis de közös fallal keri- tetett s a városban mintegy várost képező épületeket készítetett a vezeklők számára. 4J De Maistre, Lettres etc. 71. 1.
