Munkálatok a pesti növendékpapság egyházirodalmi iskolájától - 16. évfolyam (Pest, Emich és Eisenfels Könyvny., 1852)
A papság föladata a 19-ik században
67 csuk, fökép pedig a szentmise-áldozat által; vajha a lelkész mit sem mulasztana el, a mi községének lelki üdvösségére válhatik, mi az embert belsőleg erényessé s szerencséssé, s ezért a külső rendnek is alapját teszi. Minél több lelket nyer Istennek s vezet igaz útra, annál könnyebb s gyorsabb lesz a többiek megtérítése. A megtisztultak imádsága s fohászai mindnyájokra az ég áldását árasztandják, s a megtért sokaság ezen szivemelö példája, lelietlen, hogy hatást a többire is ne gyakoroljon. A missió még más fontos jelentőséggel is bir korunkra nézve. Valamint a papok lelki gyakorlatai, Istenneli nagyszerű kiengesztelést : úgy a missiók a keresztény népben mély bünbánatot eszközölnek korunk nagy tévedései és bűneiért. Kevély századunk ki akarja ugyan mindenkép kerülni e megaláztatást, s azért azt nevetségessé tenni ügyekszik: de valljon nem tünik-e ki ebből, mennyire szükséges korunknak illy megaláztatás? Csak ez hozandja meg a magasból Isten áldását, mert az Isten az alázatosoknak adja mulasztják * 16. §. A papság hatása a tanításban. Ki a bitet, a föliiletességet, korunk káros elveit és romlottságát megismerő, az fölfoghatja, milly tágas tér nyílik a papságnak tanítói hivatalában. Az egyházi szónoklat egész hatalmát elő kell venni, hogy a tévutakra vezetett emberiség ismét az igaz útra visz- szavezettessék. Nem csak itt-ott egyeseknek, hanem az egész tanitóegyháznak föl kell kelni ; közönséges, 5*
