Munkálatok a pesti növendékpapság egyházirodalmi iskolájától - 16. évfolyam (Pest, Emich és Eisenfels Könyvny., 1852)
Versezetek
251 Az ifjú ott aludt Szellők fuvalltánál. — Ezüst fény ömle szét Fehér lágy arcain, Boldog szelíd mosoly Nyugalmas ajkain. Sokáig nézi öt Az ősz, —• elandalog, — Múltjára gondol, és Szemében köny ragyog. Az árva ébredez, Olly szépet álmodott — Hogy angyalok között Atyjánál mulatott. „Hol vagy te jó atyám, S fehér kis angyalok? — Szólt álma röptivel — Melly tájra szálltatok ! —u Főikéi, az ősz felé Siet, karjába hull, „Atyám ! — úgy mond — te vagy, Szebb honnak tájiról. — „Oh ugy-e nem hagyod Koldulni gyermeked“, — Az angyalok közé Magaddal elviszed ! —
/
