Munkálatok a pesti növendékpapság egyházirodalmi iskolájától - 16. évfolyam (Pest, Emich és Eisenfels Könyvny., 1852)
A papság föladata a 19-ik században
il 3* §. As egyház csak akkor teljesít heti föladatát, ha szabad, Nem szabad kételkednünk, hogy az egyház a társadalom szellemi megújításának terhes föladatát csak akkor teljesítheti, ha szabadon s akadálytalanul fejtheti ki a keblében levő áj Ádám éleiét, a megváltás teljes áldását; vagyis, ha szabad. Az egyház szabadsága belső és külső. Külső szabadsága száznál több évi szolgasága után visszaadalott neki. S ez az áj világ legnevezetesebb eseménye, melly minden más eseményt homályba dönt. És ámbár még sok kívánni valónk van, el ne felejtsük azonban, hogy az egyház élte létszeres fejlődésében előrehalad, hogy tehát egyházunk szabadsága azon arányban merül föl határozottabban, minél inkább tisztul, s erösbödik az egyházi öntudat. De ezen, az egyházat szabaddá nyilatkozó nagy charta, mellyet helyesebben szabaditásnak nevezhetnénk , csak akkor bír fontossággal, ha azt megértjük, használjuk és fölélesztjük; különben csak holt betű, s életnélküli okirat maradand ; vagyis más szavakkal : a külső szabadság belső nélkül mitsem ér. Az egyház külső szabadsága csak azon akadályokat hárítja el, mellyek tevékenysége ellen gátlólag lépnek föl, de melly semmi ténylegességet sem ad. A belszabadság vele született joga, életföladatának valósítására; s erre van szükségünk. Azért ki se gondolja, hogy az egyház szabaddá nyilatkoztatván, már most kényelmesen nyugvásnak adhatjuk magunkat. Most kezdődik tulajdonképen a munka az úr
