Munkálatok a pesti növendékpapság egyházirodalmi iskolájától - 16. évfolyam (Pest, Emich és Eisenfels Könyvny., 1852)

A papság föladata a 19-ik században

12 szöllejében; mert az egyház belszabadsága és ha­tása épen a fő- s alrendü katolikus papságnak a Szent­lélekkeli közre munkálásától függ. Ilogy ezt helye­sen fölfoghassuk, előbb az egyház eszméjét kell alaposan megértenünk, hogy ebből az egyház tevé­kenységét , s a papság föladatát átlássuk. Ne is te­kintse senki ezen nyomozásunkat fölöslegesnek, mi­után korunkban bizonyosan misem lehet fontosabb az egyház eszméjének világos fölfogásánál. 4. §. Az egyház eszméje. Az egyház mindig és mindenütt maga a Krisztus, az emberiségbe átment és létszeres fejlődésben az idők végéig élni meg nem szűnő loyos. \ loyoa el­ső befolyása az emberiségbe, melly önakaratának végzeménye által istentelen lön, a lelkiisméretben történt. Ez a szabadító szeretet első kinyilatkoztatása, az egyház első és legáltalánosb alakítása. Eredetét tehát a paradicsomból, a vétkezés percétől származ­tatja , mellyben az embernek rögtön föl kellett volna oszolnia, minthogy öngyilkolása tényében önmagát mint teremtményt megtagadá és megsemmisíté; hacsak ugyanezen pillanatban Krisztus mint életének új for­rása érette közben nem jár. Az egyház ezen legálla— nosabb alakításából egyszersmind tanuljuk, miszerint mindazok, kik önvétkök nélkül keblén kívül vannak, de lelkiisméretük szavát tisztelettel követik, láthat— lan tagjai az egyháznak. Midőn az emberek az érzé­kiség rabjai lőnek, s a hoyoç szavát lelkiismeretűk­ben többé nem haliák, nem csak keblökben élt, ha­

Next

/
Oldalképek
Tartalom