Munkálatok a pesti növendékpapság egyházirodalmi iskolájától - 16. évfolyam (Pest, Emich és Eisenfels Könyvny., 1852)

Levél egy protestans ministerhez, mellyben Luther mint számos régi eretnekség fölélesztője mutattatik be

237

ha az Isten által szabott föltételeket nem teljesiti. Ö akarja, hogy ön vétkeit kivallja a fölszentelt pap előtt, ezt ön nem teszi, és folytonosan visszavetvén az egyedüli kiengesztelödést Istennel bűnökben kell meghalnia.

Az üdvözítő által készített mennyei eledel elke- rülhetlenül szükséges a lelki élet ápolására s föntar- tására; örök büntetést mond ki ö azokra, kik ezt nem eszik. Szándékosan fosztja meg tehát önmagát ettől, olly egyénekhez ragaszkodván, kiknek fölhatalma- zottságuk ennek adására nincsen, mert a merő képzelet és hasonlatosság soha sem pótolhatja a valóságot.

Végül, ha szabad nyilvánítanom, — s miért is ne volna szabad, miután alapos okokkal is megmu- tatám, hogy ön számos régi és uj eretnekségtől van körülhálózva ?

Mit ítél ön, nem következetesek-e ezen állítások? Nem rejlik-e bennök, mi önt érdekelhetné? Hiúknak tetszenek-e ellenvetéseim? Meg vannak-e vitatva? Vagy tán csak érdektelen szörszálhasogatások? Vegye fontolóra önök hitvallására tett észrevételeink valóját. Váljon közönböseknek lehet-e azokat önök nevelése miatt mondani? Születése kimentendi-e önt? Azt véli, hogy méltányoltatni fog igazolása ama legfensöbb hatalmú itélöszék által, melly előtt számot kell adnia mint életéről úgy hitéről is, midőn mással nem tisztázhatja magát, mint hogy a gondviselés által születésekor ehhez köttetett? Igaz ugyan, hogy ezen első lekötés nem függött ön szabad akaratától s nem is kárhoztattatik ön azért, hogy Luther hitvallásában született ; de jelenleg teljes sza