Munkálatok a pesti növendékpapság egyházirodalmi iskolájától - 16. évfolyam (Pest, Emich és Eisenfels Könyvny., 1852)

Levél egy protestans ministerhez, mellyben Luther mint számos régi eretnekség fölélesztője mutattatik be

223 mellyeknek törvényeivel ha ellenkezik valamelly ta­nítás : azt bátran eretnekséggel bélyegezhetni. De tán fárasztóan s hosszan is értekeztem az eret­nekség fogalmáról, csak egy és igen érdekes észre­vételem van még, inellyet ha ön figyelmével meg akar ajándékozni, miután megvizsgáltuk az eretnekség ter­mészetét: vessünk egy tekintetet tulajdonaira is, biz­ton hiszem, hogy legrövidebb utón meggyőződik ar­ról , miszerint egyenesebben és igazságosabban nem festhetök le Luther tanainak tulajdonai, mint mi azo­kat előtüntetjük. Vegyük tehát figyelembe azt, hogy a keresztény­ség körében fölmerült és az egyházban mozgást idé­zett minden eretnekség közöl nincs egy sem, mellyet öt vagy hat oldalról is nem jellemezhetnénk. Először mindjárt megnevezhetni az eretnekség szerzőjét, az eretnekség születését és születésének évszámát, a helyet, melly bölcsője volt, megmondhatni az uj dog­mát, melly fölizgatta az öshitüeket, megnevezhetök annak első ostromlói, s a zsinat, melly rá az átkot kimondta. Jelesen: tudva van, hogy Arius lelkipász­tor volt szerzője a róla nevezett eretnekségnek, hogy Krisztus születése után 316-ik évben kezdte istentelen tanítását hirdetni, hogy Egyiptom tartomá­nyának Alexandria nevű városában kezdett tanítása terjedezni; hogy Arius tana volt: az ige vagyis a má­sodik isteni személynek az Atyávali egy lényegét tagadni ; hogy szent Alhanás alexandriai és Sándor patriarchák teljes buzgalommal és nagy tudományos­sággal küzdöttek azonnal ellene, s hogy e tanra a nicaei zsinat mondá ki a sújtó egyházi átkot. Elmondhatni ezeket Nestor, Eutyches, Pelagius és

Next

/
Oldalképek
Tartalom