A pesti növendékpapság magyar iskolájának munkálatai - 15. évfolyam (Pest, Trattner-Károlyi, 1848)
Korunk nagy vallási kérdeseinek fejtegetései
216 döntve? A’ világfólötti személyes Istennek létéről csakugyan szó sem lehetne többé ? A’ hitetlen kétségbe vonhatja, sőt tagadhatja is ugyan e’léteit, de bizonyosságot soha sem szerezhet iránta. — Lehet, hogy el fogja hitetni magával, miszerint bir. illy bizonyossággal ; de ezen bizonyosság csak rábeszélt és hazudott lesz. Föltéve tehát, hogy létezik személyes világfólötti Isten , nem lehet-e igaz, mit az irás állit, hogy az emberi szellem nem a’ természet’ szüleménye, hanem Isten’ lehellete? Ha pedig az emberi szellem nem a’ természetből nőtt ki, hanem Istentől van: akkor a’ természetnek hatalmi sem lehet fölötte ; hanem inkább ő áll fölötte, ’s alkotmányai- és pusztításainak egész országa fölött. így tehát mindenek előtt azt kell bebizonyítani, hogy nem létezik személyes Isten és teremtő szellem ; hogy az, mit a’ sz. irás az ember’ teremtése felől szól, nem igaz ; ’s hogy az embernek nem csupán teste (mint ő állítja) hanem lelke is a’ földből vétetett. Csak akkor, ha ez rendületlenül áll, lehet iránta kérdést tenni, valljon az ember is a’ természet’ azon szüleményei közé tartozik-e, mellyeket az ma előhoz, és holnap ismét születésök’ helyére idéz vissza. Mind a’ mellett hadd álljon itt még azon észrevétel, miszerint a’ természet mindent, a’ mit előhoz, tökéletesen ollyanul állit elő, minőnek lennie kell. Minden alkotásainál bizonyos előképet, bizonyos benne létező mintát követ, mellyet maga nemében, híven és szükségkép követ. A’ fát fává teremti, ’s mindennel ellátja, mi hozzá tartozik; a’ madarat madárrá, egész könnyűdedsége- és éneklésrei képességével ’stb. Ha tehát az ember is az ő alkotmánya, és semmi egyéb: miért nem viszi őt is tökéletességre? Azon részre nézve, melly tőle ered, (a’ testre nézve) tökéletesen bevégezve állítja ki : miért nem a’ másik részre nézve is, mellyet szellemnek nevezünk? De ime, itt már nem látjuk őt hatással bírónak; itt csak a’ nevelésből és szabad erőfeszítésből származik a’ kfö fejlődés ; ’s hahogy ebből nem ered, az ember nem lesz emberré. Meg lesz ugyan kiképzett teste ; de azért nem lesz ember. Van tehát az emberben a’ természet alkotó ereje mellett, kívül, és fölötte, még egy másik is, tud
