A pesti növendékpapság magyar iskolájának munkálatai - 15. évfolyam (Pest, Trattner-Károlyi, 1848)
Korunk nagy vallási kérdeseinek fejtegetései
fi életének. Hanem fognak-e ezek (hivatásuknál fogva némi- kép’ a’ malaszt mellé állítva) ennek büntisztitó ’s megszentelő hatásával öszhangzólag közremunkálni? — Nincs-e mindenek előtt maguknak is k é p e s i t ő malasztra, ’s küldetésre szükségük? — Kétségkívül. És csakugyan kiket Krisztus együttmunkálásra hi meg, azokat hivatásukra föl is avatja. Kiket küld, azokat meg is szenteli. ’S igy tehát Krisztus’ megváltási ’s megszentelési tevékenységének lényeges tényezőjéül mindenek előtt a’ szülők’ és papok’ megszentelése tűn föl ; igy fölfogjuk : mért foglalnak, és pedig szükségkép, és kiegészitőleg helyet a’ házasság’és egyházi rend’ szentsége a’ többi szentségek’ ciclusában. Ugyvan, a’ szülők és papok, az emberi nem körül teljesitett isteni czéloknak ezen látható műszerei, maguk is némi szentségek; t. i. látható közvetítői a’ láthatlan malasztnak, mellyben Isten az emberi nemet általok részesiti. így tehát hét szentségünk van, mellyeket Krisztus’ malasztjának lényeges különbözése, az emberi élet’ lényeges büntörlesztési, ’s megszentelési álláspontjai, ’s az anyagi és szellemi élet’ látható nemzői ’s képzői föltételeznek. Nincs több, és nincs kevesebb; mert nincs a’ kegyelemnek sem több, sem kevesebb osztálya ; mert nincs az emberi lét — és fejlődésben sem több sem kevesebb lényeges változat ; és mert nincs az emberben, az emberiségnek sem több sem kevesebb föntartója ’s tovább származtatója. Valóban, melly életállomás, melly hivatásnem van, melly a’ megnevezettekben nem foglaltatván Krisztus’ malasztmiivének módosított alkalmazását igényelhetné ? — ’S ellenben az elsorolt hét szentség közöl mellyiket lehetne mint fölöslegest vagy nem iga— zolhatót kihagyni ? — Tán csak nem a’ b é r m á 1 á s t, melly az itju hívőt az élet’ küzdelmébe bevezeti, ’s őt arra, hogy Krisztus’ nagy testének tevékeny tagja legyen, különös adományokkal fólképesiti ? — Vagy tán a penite n ez i- a t a r t á s, az elesettek’ visszahozatalának megkegyelmez- tetése — ’s megvigasztaltatásának ezen intézete ? — Ha- sonlólag nem az utolsó kenet, mert különben a’ nehézbetegnek és haldoklónak mi jele sem volna, mellyről
