A pesti növendékpapság magyar iskolájának munkálatai - 14. évfolyam (Pest, Beimel József, 1847)
Korunk nagy vallási kérdéseinek fejtegetései
102 Istenének s Krisztusbani Atyjának kegyelme által, hogyan nem érezné magát akkor kényszerítve annak dicsőségéért élni s működni, kitől mindent nyert, mije van, s ki által a lélek az, a mi? Igen, hogy ezen egyedül nagyot s jót mindinkább mindenki ismerje, szeresse s áldja — az azontúl legdrágább ügye s kivánata. E szerint tehát az emberi léleknek Istenre való irányzata Jézus Krisztus által egészen megújult. A vallási hidegség a bizalmatlanság az Istenmegvetés helyébe épen az ellenkező lépett, — mély szeretet, szives engedelmesség, föltétlen átengedés s szent buzgalom. Épen igy ujult meg Krisztus által az emberek egymásközti viszonya is: az önzés meg van törve. Ugyan is, ha a mindenható Atyának fia emberré lesz, s szolga a- lakjában lép föl, szende lelkülettel s alázatos szívvel; ki nem érezné magát ekkor megszégyenítve nagyravágyásában , s fölszóliltatva, hogy testvéreinek szolgája legyen ? — S ha a világ királyjának fia nem bir semmivel, hova fejét lehajtaná, készakarva szegény lett, hogy mindenkit gazdagítson: ki az, ki a pénzt s jószágot szivének fő vágyává tenné, s a mellette levő szükséget szenvedőket elhagyná, megvetné? — S ha a legmagasbnak fia nehéz kézi munkával keresi mindennapi kenyerét, később tanítva s jöttévé éjjel nappal fá- radozék, s végre megostoroztatva s átszuratva a kereszten függ, kinek volna kedve szemei előtt az élet bujaságának s röstségnek szolgálni ? nem érzi-e inkább magát, mihelyt benne hisz, késztetve vállaira venni keresztét s követni ? — Hasonlón áll a dolog Krisztus minden tanitmányai- s tetteivel. A megszenlelödés kimerithetlen forrása létezik a- zokban ; s azon pillanatban, mellyben Krisztusban hiszünk, s lelkünk életre ébred, megszűnik létezni a régi ember, s annak bűne. Itt még egyedül föltámadását s mennybemenetelét akarom névszerint említeni. Milly erkölcsileg ébresztő, megszentelő s vigasztaló erő rejlik az e- gyikben szintúgy mint a másikban ! A szineskedés, a botorság s a gonoszság győzedelmeskedik az igazság-s jogosságon; de micsodás az ő győzelme? Csak színezet. íme nézd, nem szinlés s gonoszság, nem! az igazság s sze-
