Hepp, Johann : Keresztény egyháztörténet a magyar ifjuság számára (Pest, Trattner és Károlyi, 1847)

Második időszak. Nagy Konstantin első keresztény császártól nagy Károlyig 312-800

89

lölele vala. Konstantius nagybágyától, ki őt gyanakodásból egy elhagyott várban fól- neveltette s őriztette, magát elhagyatva látván a babonás és hiú Julián, pogány papok s bölcsekhez szegődött, kik azon föltétel alatt a birodalombani uralkodást megígérték neki, ha a pogány bitet elfogadja, Ez any- nyival könnyebben történhetett meg, minthogy Julian a keresztény hitbeni neveltetése csupán külsőleges, Konstantin családja iránti ellenszenve pedig határtalan, és az egyház akkori állása a viszálkodás s tévta- nok miatt igen szomorú volt. Julian ben- sőleg már régóta pogány volt, de félvén Konstantintól buzgó kereszténynek színié magát egész Konstantius haláláig 361-ben. Ekkor elvetvén az álarczot magát nyíltan pogánynak kijelenté; sok a keresztény hitnek kedvező rendeletet eltörölt, és buzgó bálványimádónak mutatkozott. Azonban sokkal okosabb volt, mintsem hogy azt be nem látta volna, miként a keresztény hitet erőszakkal nem lehet elnyomni, azért csellel s gunynyal élt. Először is a pogány papságot a kereszténységből átvett szabályok s eszmék által magas s nagy befolyású polcz- s hatalomra emelni, a pogány bálvány-tiszteletet ének s szónoklatok által fé4**