Hepp, Johann : Keresztény egyháztörténet a magyar ifjuság számára (Pest, Trattner és Károlyi, 1847)
Második időszak. Nagy Konstantin első keresztény császártól nagy Károlyig 312-800
90 nyessé, és a pogány életet zárdák és jótékony intézetek fölépittetése által tiszteletre méltóvá tenni törekedett. Pártolta az eretnekeket, hogy a keresztény religionak árthasson, s a tévtanitókat és keresztényeket egymás ellen fólbizgatta, hogy a keresztény religiot végkép megsemmisítse. A császár példája fölbátoritá a pogányokat a keresztényeken kegyetlenkedni, mit Julián nem csak nem akadályoztatott, sőt a panaszkodó keresztényeket még gúnyolva elutasította. Kormányzása alatt a bálványok áldozatai annyira megszaporodtak, hogy sokan tréfából mondták, hogy a szarvasmarhanemet kiirtja. Az Ur jövendölésének meghiúsítására, melly szerint Jeruzsálem városa- s templomában kő kövön nem marad, megengedte a zsidóknak; hogy jeruzsalemi templomukat újra fölépíthessék. De a templomot semmikép nem lehete fölépíteni, minthogy különféle csudálatos látványok, földrengések, és a földből kitörő tüzlángok a munkásokat elijesztették. Julián a perzsák elleni harcz- ban élte 32-dik évében meghalt (Krisztus után 363-dik évben). Ekkor Jovián a hithez buzgón szító keresztény foglalá el a császári trónt. Ez, valamint I. Valentinján a nyugoti, Valens a
