Hepp, Johann : Keresztény egyháztörténet a magyar ifjuság számára (Pest, Trattner és Károlyi, 1847)
Első időszak. Krisztuss Jézustól nagy Konstantin első keresztény császárig 1-312
75 lemente után sem ettek egyebet kenyérnél és sónál, és csak vizet ittak. Vasár- s ünnepnapokon azonban nem volt szabad böjtölni. Ki az anyaszentegyház tagjai közé fölvétetni akart, mindenek előtt szigorú próbának kellett magának alávetnie; legalább bizonyosan ezen időszak végével történt ez igy, midőn tudniillik sokan kérték fölvételüket az anyaszentegyházba. Az illyenek mindenek előtt a hitben oktattattak és tanítványoknak neveztettek. Azok, kik az oktatásra bocsáttattak, miután a püspök kezeit rájok tette volna, kereszttel jeleltettek meg, s jelen lehettek az egyházi beszédeken s imádságokon, de még a sz. vacsorán nem. A keresztség fölvételére való készület böjtből és a vétkek bocsánatáért való imádkozásból állott, mikben a többi keresztények is vettek részt. Ezután következett csak a valódi fölvétel, a Szentháromság nevében végbevitt keresztelés által, miközben a keresztelendő háromszor a vizbe mártatott. Erre a megkereszteltetett bevezetteték a gyülekezetbe; hol egyszersmind a szent vacsorában részesült. A gyermekek keresztedénél keresztatyák kivántatlak, kik a gyermekek nevében feleltek, magukat lekötelezték, hogy a gyermekek keresztény 4*
