Hepp, Johann : Keresztény egyháztörténet a magyar ifjuság számára (Pest, Trattner és Károlyi, 1847)

Első időszak. Krisztuss Jézustól nagy Konstantin első keresztény császárig 1-312

74

főt uj hold után tizennegyedik napon ünnepelték, akármelly napra is esett volna az. Ezek ellenben a husvétot vasárnapra tették át; nehogy a zsidókkal ugyanaz napon ünnepeljék azt. A niceai közönséges egyházi gyülekezet a nyugotiak szokását fogadta el. A husvét utáni ötvenedik napot görögül pentekostenak nevezték, — a honnan a p ü n k ö s t szó eredt—mellyen a zsidók a sinai hegyen történt törvény-hozást ünnepelték, a keresztények pedig a Szentlélek eljövetelének emlékezetét különös ün- nepélylyel ülték meg.Tulajdonképen a husvét utáni ötvennap, mint ezen nagy ünnepfolytonos utó-ünnepeinek tekintetett, az utolsó, vagyis az ötvenedik nap azonban leginkább tüntetteték ki. Ezen ünnepi időszakra esik Krisztus mennybemenetelének ünnepe is, melly husvétután negyvenedik napon tartaték. Nagyobb ünnepek méltó megtartására a hívek imádság- s böjtöléssel készi- ték el magukat; s innen van, hogy a husvétot böjti napok előzték meg; mellyeken napnyugtáig semmit sem ettek. Ezen böjtidő némelly helyeken egy vagy két napig, más helyen folyton negyven óráig tartott. Nem sokára behozatott az úgynevezett negyvennapi böjt is. Nagy hétben még a nap