A pesti növendékpapság magyar iskolájának munkálatai - 13. évfolyam (Pest, Trattner-Károlyi, 1846)
Aranyszáju sz. János életrajza, és
13 hajóra ülvén 404ben el, örökre elhagyta Byzanczol, mellynek ő annyi évekig angyala volt !--------A hajósok Bylhiniában kötöttek ki, hol Nicaeában kevés időig maradt, innen 70 napi utazás után, rnelly utazás alatt — mintő maga mondja, — rettenctesb kínokat állott ki a gályákra Ítélteknél; miután már 30 napig lázban sinlődött volna, végre Ku- kususba számkivettetéséül kitűzött elpusztult helyre értek. De ő csak tűrt, tudta ő, hogy osztályrésze itt e földön a jó papnak csak tűrés , csak szenvedés, üldöztetés, megvet- tetés,— diadala pedig csak égben lehet! A merre csak viteték, mindenütt megelőzd híre ; midőn Kukususba érkezett , a helybeli jámbor püspök Adelphius tisztelete nyilvánításául püspöki székét ajánlotta Jánosnak, de ez nem fogadta el. Kukususban egy évig maradt Dioskornál, ki őt mindenekkel bőven ellátta. Itt kapott ő Incze pápától egy atyai levelet , mellyben inti Jánost kitörésre a nyomorúságban. Itt egész télen által betegen feküdt, fej-, gyomorfájás- és álmatlansággal küzdve. Az egész napkeleten már az előtt nevezetes aranyszája szónok most már mint szent férfiú ismertetett. Számtalanul jöttek őt látogatni napkelet minden részéről, különösen An- liochiából, szülőföldéről, s a visszatérők állal mindenütt mint szent híreszteltetett. Ezt már ellenei többé nem türhe- ték, azért a császárnál kieszközlék, hogy János minél előbb míg betegségéből föl nem lábad, Pithyuntba sebesen vitessék, gondolván ellenei, hogy így a már ugv is törődött agg férfiú ezen útban kétség kivül meg fog halni, s a sok szemrehányásoktól , ha majd János emléke feledékenységbe menend , mentek leendenek. A tény végrehajtására két császári zsoldos rendeltetett, kiknek nagy jutalom igértetett, ha az üldözött püspökkel olly keményen bánnának, hogy az útban meghaljon. Ezen leiköket áruba bocsátó két férfiú ügyekezett megbízói akaratának minél pontosabban eleget tenni, mert bárha az egyik lopva többször enyhítette János siralmas sorsát, de a másik annál kegyetlenebb s durvább volt; s arra törekedett, hogy a rájok bizott főpap minél előbb adja ki lelkét. Midőn legjobban szakadt az eső, min-
