A pesti növendékpapság magyar iskolájának munkálatai - 13. évfolyam (Pest, Trattner-Károlyi, 1846)

Az ál s a valódi reformatio

176 Mivel pedig az egyházi rend szentsége szintúgy, mint a kercsztség s bérmálás eltörölhetlen bélyeget nyom az em­berbe , azért a sz. zsinat teljes joggal kárhoztatja azok vé­leményét, kik azt állítják, hogy az újszövetség papjainak csupán időszerű halalmok van, s hogy az igazán fölszentel­tek újra avatlanokká lehetnek, ha hivatalukkal fölhagynak. Az egyházi kormányról. Az egyházi elöljárókból álló összes társulat egyházikor­mánynak (hierarchia) neveztetik. Midőn a protestánsok kü­lönbség nélkül minden keresztényt az újszövetség papjainak mondanak, vagy azt állítják, miszerint mindnyájoknak egyen­lő lelki hatalmok van ; ez által az egyházi kormányt — e jól rendezett tábort semmisítik meg, és Pál apóst, tanílmánya ellen mindenkit apostol-, evangélista-, pásztor- s tanítónak hirdetnek. 0 Ezen egyházi kormányhoz tartoznak nevezetesen a püs­pökök , mint az apostolok utódai, kik sz. Pál kifejezése sze­rint a Szentiélektől rendeltettek Isten egyházának kormány­zására. Ok a papság fejei, a bérmálás s egyházi rend szent­ségét kiszolgálhatják, s egyebet is lesznek, mire az alsóbb rendíi papoknak nincs hatalmok. Ezen fölül tanítja az egyházi zsinat, miszerint a püspökök, papok, s az egyház egyéb szolgáinak fölszentelésére épen nem kívántatik valami világi hatalom- s fölsőségnek megegyezése, hívása vagy tekintélye elannyira, hogy ezek nélkül a fölszentelés érvénytelenné vál­nék ; sőt inkább kijelenti, mikép mindazok, kik csupán a nép-, vagy világi hatalom- s fölsőségtől meghiva és rendelve vannak az egyházi hivatal viselésére, vagy a kik eléggé merészek azt magoknak tulajdonítani, nem az egyház szolgáinak, hanem tolvajok- s rablóknak, kik nem az ajtón jöttek be a juh- akolba, — tekintendők. I) I. Kor. 12, 29.

Next

/
Oldalképek
Tartalom