A pesti növendékpapság magyar iskolájának munkálatai - 13. évfolyam (Pest, Trattner-Károlyi, 1846)

Az ál s a valódi reformatio

177

46. §. Huszonnegyedik ülés, tartatott l563ban Nov. tikén.

A házasságról.

A házasság szentsége.

Hogy a házassági kötelék föloldhallan, azt már Ádám a Szentlélek sugallatából e szavakban mondá ki : »E csont az én csontomból, és hús az én húsomból ; annak okáért elhagyja az ember atyját s anyját, és feleségéhez ragaszkodik, és lesznek ketten egy testben.“')

Hogy pedig e házassági kötelék által csupán kettő egÿesitelik s köttetik össze, azt Krisztus Urunk világosan tanítá, midőn Ádám szavaihoz ezeket adja hozzá: „Annak okáért már nem kettő, hanem egy test.“ Hasonlóan bizonyítja be az Ádámtól már rég az előtt hirdetett föloldhatlan- ságot e hozzáadás által : „Azért a mit Isten egybekötött, az ember el ne válaszsza.“2)

A természeti szeretetet megdicsőítő, a föloldhatlan egységet szilárdító, és a házasokat megszentelő kegyelmet pedig Krisztus — a szentségek szerző- s létesítője szenvedése által érdemié meg nekünk. Ezt jelenti sz. Pál apostol is, midőn mondja: „Férjek! szeressétek feleségeiteket, a mint Krisztus is szerette az anyaszenlegyházat, és önnön- magát adta érette,“ s azután hozzáteszi: „Ez nagy titkos szentség ; én pedig Krisztusban s az any ászén legyházban mondom.“3)

Minthogy tehát az újszövetségi házasság Krisztus által kegyelmet oszt a természeti — nem szentségi — házasság- kötéseknek ; azért joggal számítatik az újszövetség szentségei közé, a mint ezt a sz. atyák, egyházi zsinatok és az egész anyaszentegyház hagyománya mindig tanúsították. Ezzel ellen- tétileg — folytatja tovább a zsinat — korunk istentelen emberei nemcsak fonákul Ítéltek e tiszteletre méltó szentség felől, hanem szokásuk szerint az evangéliumi szabadságnak örve alatt a testi szabadságot hozták be, ésazegy- 1

1 ) Moz. I. 2, 23. 2) Máté ti), 6. Márk. 10, 8. 3) F.phos. 5, 25. 32.

Xin. ÉVFOLYAM. 12