A pesti növendékpapság magyar iskolájának munkálatai - 13. évfolyam (Pest, Trattner-Károlyi, 1846)
Az ál s a valódi reformatio
114 s nem lehetséges. Fejtsük meg közelebbről e két tételt. Luther szertelen nagy különbséget tesz az ó s az uj szövetség, vagyis : az evangélium s a törvény közt. Az ó szövetség szerinte a törvény ideje, mellybcn az embernek a jó megp'arancsoltatott, s a rósz eltiltatott úgy: hogy a jótól, meliyet véghez visz , boldogsága , a rosztól kárhozata függ. Az uj szövetség szerinte az evangélium ideje, mellvben az ember bűnei megbocsátatnak, ha Krisztusban bízik. „Az evangélium nem hirdeti, mit kell tennünk, vagy elhagynunk, mitsem kíván tőlünk, nem mondja : tedd ezt, vagy amazt; hanem igy szól : „lásd kedves ember, ezt telte érted Isten, testbe bujtatta fiát, s vétkek-, halál-, ördögtől s pokoltól szabadított meg ; ezt hidd s fogadd el s boldog lészsz.* Mi katholikusok mondjuk: hit s böcsületes élet együvé tartoznak, minthogy a cselekedetek úgyis csupán gyümölcsei a hitnek. Luther ellenben elválasztja egymástól e kettőt, a hit szerinte csupán Rrisztusbani bizalomban áll, de az isteni akaratnak teljesítése, vagy a törvény nem tartozik a keresztényhez tanítmánya szerint. Ekép jött ő az ismeretes mondatra : »vétkezzél erősen, de légy erősebb a hitben s örülj Krisztusban, ki a bűn, a halál s a világ legyőzője. Vétkeznünk kell, mig élünk. Elég, ha a dicsőség gazdagságai által megismerjük a bárányt, ki elveszi a világ bűneit , ettől nem fog a bűn elszakasztani, ha napjában ezerszer is követnénk el paráznaság-, vagy gyilkosságot." Az eddig mondottakból következik, hogy a lutheránusnak legkevesbbé sem kell aggódnia a jámbor életről, ha csak hisz. Luther tana szerint Krisztus nem is veszi tekintetbe a jámbor életet ; olly kevéssé bünteti s kárhoztatja azt, ki roszat cselekszik, mint nem jutalmazza azt, ki jót tesz. »Ha ebből eszedbe jut, hogy Krisztus biró, vagy törvénytanító , ki rád haragszik, s tőled számot kérend, mint töltötted el életed, akkor bizonyos- s igaznak tartsd, hogy nem Krisztus az, hanem csak a gonosz lélek ; mert az irás sokkal máskép festi Krisztust, t. i. hogy ő kiengesztelünk,