A pesti növendékpapság magyar iskolájának munkálatai - 12. évfolyam (Pest, Trattner-Károlyi, 1845)
A kinyilatkoztatott religio
7 gyanánt tekinthetők, mellyek a művész nevére örök tényt nem deríthetnek. Igen a művészre nézve az a religio, mi a nap a virágokra. A jótékony napnak melegítő su- gára nélkül csak lassan nevekedik és fejlődik ki a tavasznak ékteljes rózsája, illatdús kehelye a nélkül nem díszeleg ollyan pompa-fényben, melly a halandók szemeit annyira elszokta hajolni : így a művész is reli- gioi sugallnak nélkül műtétedben csak mintegy magához tapad, képzelgése elveszti szineit, el müve minden bájait. A religio mennyei szellemétől áthatott művész ellenben óriási léptekkel halad a tökéletesbülés dicső pályáján ; mert lelke földiekről mennyeiekre ragadtatik s e mennyei ihlettség szende mámorában telik el gyönyör képzetekkel — ollyanokkal, minőket csak lángész képes fölfogni ; e szent elragadtatásában hallat a halandókkal szózatot, vagy teremt remekműveket, mellyek nemzeteket bájolnak el. — Azért is, minél inkább — hogy úgy mondjuk — elanyagosítatik a művészet, annál inkább elaljasítatik; minél inkább szellemesítetik, annál inkább nemesbítetik ; mivel pedig mind az, mit a művészetről mondók, könnyen az irodalom- s költészetre alkalmazható, önként következik : hogy olly honban, olly kormány alatt, hol a vallásos elem elmellőztetik— csak durva és éktelen irodalom, s merevedi költészet lehet;-hisz a különbség művészet, irodalom, költészet és theologia közt sokkal kisebb mint gondolnók. II. Mind ezekből könnyű volt arról meggyőződnünk, hogy ott: hol a népek ollyatén társadalmi és erkölcsi szabály szerint kormányoztatnak, mellynek nem a religio szolgál nyugpontul ; nem a religio adja a szellemirányt; szóval hol nem religio a fő elem — ott nincs kormány, nincs szabadság, nincs családi élet, nincs művészet, irodalom s költészet, melly ne válnék inkább és inkább elfogadhatlanná. És viszont, hogy csak ott van társadalmi szabályozó: hol az erkölcsi szabályozó lényegesen kapcsoltatik a vallásival; valamint csak ott van társadalmi jog, csak ott erkölcsiség, hol a religio
