A pesti növendékpapság magyar iskolájának munkálatai - 12. évfolyam (Pest, Trattner-Károlyi, 1845)
A kath. egyház és proselytismusa
14-1 Zvingli veje, és utóda, a reformátiónak legelszántabb pártolója, és magasztalója •) Origenes, Athanaz, Jeromos, és Ágoston őszinteség-sfeddhetlenségét, jámborság- és mély tudományát fölötte magasztalja. Sőt Fulgentius is nála igen nagy tekintélyű ; általában a régibb egyház-atyák igazság szeretetéről, és a keresztény tannak eredeti tisztaságában megtartásáért való lelkiismeretes buzgóságukról csudálkozással eltelten emlékezik. — Ezen igazság-szerető atyák nem türelmesek, (tolerant) az világos ; napjainkban illyféle nyilatkozatok a legkeserübb fanatismus, és vallásgyülölet kitöréseinek látszanak lenni. Azonban az onnan van, mert nincs többé érzetünk azon lángoló lelkesedés iránt, melly által az első anyaszentegyház az egységet épségben föntartá ! A sz. atyák ugyanis az anyaszentegyház egységéi valamivel többre becsülték, mint korunkbeli türelmes keresztényeink , ők a szakadás- és meghasonlásnál mitsem ismertek gyalázatosbat, ártalmasbat, és kárhoztatóbbat. Ezen előttünk mindenesetre igenis türelmetlennek feltűnő szellemtől lelkesítve írhatta sz. Pál: Kerüld az eretnek embert ! Ezen türelmetlenség által, ha igy akarjuk azt nevezni, maga a szeretet apostola sz. János megveszte- gettetett, minthogy a híveknek parancsolja, mikép ha valaki hozzájok jönne ; és Jézus tanítását magával nem hozná, házukba őt be ne fogadnák , igen , mi több, még ne is üdvözlenék 2). Ennélfogva ugyanazon sz. János egy nyilvános épületet, mellyben Cerinthus eretnekkel találkozott hirtelen elhagya „abbeli félelemből,“ mint mondá, „minthogy az reá roskadhatna“3), és az apostolok egyik tanítványáról is tudjuk, hogy a felekezetet alakitó Marcionnak illy kérdésére : Ismersz-e engem? illy türelmetlen feleletet adott: Igen, ismerem benned az ördög első szülöttjét. Azonban mind ezen szigorúságuk mellett a sz. atyák el nem felejtették a többire kiI) Apolog. pro Zwingt, p. 5. — 2) Ján. II. lev. 1, 10. — íren. I. III. Euseb hist. I. III.