A pesti növendékpapság magyar iskolájának munkálatai - 12. évfolyam (Pest, Trattner-Károlyi, 1845)
A kath. egyház és proselytismusa
142 mondott ítélet alól fölmenteni a büntelenül tévelygőket : nevezetesen e tárgyra vonatkozólag sz. Ágoston következőleg nyilatkozik : „Az apostol az eretnek ember kerülésére tanított bennünket; mindazonáltal azok, kik hamis véleményt védelmeznek ugyan, de makacs megátalko- dottság nélkül, különösen ha annak nem ők a föltalálói, hanem azt szüleiktől öröklötték ; kik az igazságot nyugalom nélkül és aggodalommal keresik, készek lévén hiba— jókról lemondani, ha az tudomásukra esék, az illy személyek eretnekeknek nem tekinthetők.“ •) így gondolkozott az első anyaszentegyház, igy gondolkozik még napjainkban is; máskép nem tehet, kénytelenítetik az önhibájokból elszakadtakat, az üdvösségből kizártaknak nyilatkoztatni; nekünk azonban azért látszik az anyaszentegyház szózata olly különösnek, mert 300 év óta merő meghasonlásbán élünk, és az egység értékét, többé általában becsülni sem tudjuk. Az egy, sz., kath. anyaszentegyházróli fogalmak, Németország nagy részénél egészen elvesztek, Németországnak egy anyaszentegyház helyett ezer egyházacskája vagyon, egy hit helyett a hány fő , annyi a vélemény; napjainkban mindenki saját módja szerint akar boldogulni. Mindenki maga magának akar lenni anyaszentegyháza. Innen ered a kath. anyaszentegyház elleni bősz, szidalmazás, rágalmazás, ha azt mondja, hogy egyedül benne üdvözül- hetünk. Azonban ez csupán a mai protestantismusnak gondolkodásmódja, melly már is nyilván kijelentette, miszerint keblében tévtant tűrni kénylelenitetik. A lu- therismus theologusai- és vallási irataival egészen máskép gondolkozott; ez a világ szemeiben egyedül igaz anyaszentegyháznak kívánt látszani, s annakokaért mértföldek kiterjedésében mind az, mi a pápaság- csoport- s a rajongókhoz tartozott, eretneknek kiáltatott s poklokra taszítatott. A lutheránusok ugyanis igen jól átlátták, hogy ha az anyaszentegyháztóli elpártolásukat igazolni »_) Epist- ad Epise. Donat.
