A pesti növendékpapság magyar iskolájának munkálatai - 11. évfolyam (Pest, Trattner-Károlyi, 1844)

Értekezése a megtérésrőll; vagyis az életmegjobbitásáról

27

Ha csak meg nem térendetek, és a kisded gyermekekhez hasonlókká nem váltok, be nem mentek mennyeknek országába ') s valóban méltán mennek be egyedül a kisdedek, mert kisded vezeti őket, ki ép azért született, s adatott nekünk. Olly szavat keresek tehát, mellyet halljanak a megholtak is, s hallván éljenek ; mert tán a holtaknak is szükséges az Isten igéjének hirdetése. És azonnal rövid de velős mondatra akadok, melly — mint a látnok bizonyítja — az Űr szájából eredett: Mondád (kétség kívül Urához Istenéhez szólván) térjetek meg pártos fiák s valóban úgy látszik az emberek fiaitól méltán követelhetni megtérést, melly úgyis a bűnösöknek szükséges; mert a dicsőült telkeknek inkább azon dicsőítés, melly igazakhoz illik, parancsoltatott, ugyanazon látnok énekelése szerint „Dicsérd Istenedet Szionu 3j.

Azonban mit ott mond „mondádu ítéletem szerint ugyan nem lehet hanyagul mellőzni, sem egyked- vűleg hallani. Ugyanis a mit Isten mond, ki merészli emberi mondatokkal összehasonlítni ? Az Isten fenyegetése valóban végrehajtó elevenséggel, és hathatósággal bir *j. Az ő szava teljes felséqgel, s nagy erejű, hatalmiig. Végre ő mondá és lettek, mondá: legyen világosság és lön világossági mondá: térjetek meg pártos fiák i és megtérének. íme a megtérés illy ennyire isteni, s nem emberi szózat műve. Simon János fia, az emberek halásza épen e végre hivatott és rendeltetett az Úrtól, azonban ő is hiában dolgozván egész éjjel mit sem fogott, mig az Úr szavára vetvén meg a hálót nagy sokaságot foghatott. Vajha mi is ezen szóra vetnők meg ma az ige hálóját, s tapasztalnók, mi írva van: íme hallatja szavát az erős szót Hj.

') Mat. XVIII. 3. — *3 Jerem. III. 22. - 3) Zsolt. CXLVII.

1. — 4) Sz. Pál a zsid. IV. 12. — 5j Zsolt. XXVIIf.

4. — 6) Mózes 1-ső könyv. 1. 3. — ’) Jerem. III- 22—

8) Zsolt. LXVJI. 34.