A pesti növendékpapság magyar iskolájának munkálatai - 11. évfolyam (Pest, Trattner-Károlyi, 1844)
Husz János
337 post obitum memoriam defunctorum, sic et in praedicto crimine per omnia volumus observari“ '). Vagy e törvényeket is az egyháznak fogja valaki tulajdonítni? ezt csak az igazságot elismerni nem akaró tehetné, mert kétség kivűl sem a pápa, sem a zsinat nem sürgette soha is az illy törvények létre hozását, de a keserű szükség azok szülő anyja; s a világi fejedelmek kik tudták, milly veszélyesek az egyházzal daczoló megátalkodott eretnekek, a közhéke föntartására, szükségesnek tartották halál büntetést hozni, az egység és béke zavarókra. De különösen hogy máglya várt a megátalkodott eretnekekre, nem volt ismeretlen sem botrány maga Húsz előtt, ki egyik igen alázatos hangon irt, s a tábornokokhoz intézett levelében, valamint ugyan ekkor, az egyetemnek beadott hitvallomásában, kinyilatkoztatta, miként tűz büntetésre ismerendi magát érdemesnek, ha nem lenne képes állításait, és tanait igazolni; továbbá ő maga is jogos és igazságosnak ismerte el kora azon törvényeit, mellyek a megátalkodott eretnekek feje fölött pálezát törtek 2); miért is fölszólítá elleneit lépnének a sorompók közé vele vitázandók, de olly föltét alatt, hogy ha legyőzetnek, máglya legyen büntetésük 3), ha pedig ő győzetnék le, késznek nyilatkozott , az eretnekek ellen hozott büntetésnek magát alávetni. Midőn Constancziába készült nyilván fölszólí- ta mindenkit, követnék őt, s ha a zsinatban be fogják bizonyíthatni, hogy tanai hamisak és hibásak, kész bár milly büntetést kiállani „Porro si me de errore aliquo convicerit, et me aliena a fide docuisse probaverit, non recusabo quascunque haeritici poenas ferre“4). Állításainak alaptalansága, s hogy azok az egyház tanaival homlok egyenest ellenkeznek, kézfoghatólag be ') Acta Conciliorum t. 7. p. 372. — 2) Sivero omnino vel- lenthaeretici ab erroribus desistere praemissa instructione, ego dico quod tales etiam corporaliter puniri deberent.“ Acta Hussi fol. 17. —3) Acta Hussi fol. 2. — 4) Ugyan ott. Munk. XI. kb7. 22