A pesti növendékpapság magyar iskolájának munkálatai - 11. évfolyam (Pest, Trattner-Károlyi, 1844)

Husz János

330 visszavon, mi azokban hamis, és hibás lenne. Ezek után a kivont hibás, és tévtanokat akarták fólolvasni, de már az elsőnél olly lárma és zsibongás támadt, hogy egy szó sem lenne érthető, miért is ez ügy folytatása, ugyan e hó 7-kére halasztatott, melly napon Húsz má­sodszor jelent meg; jelen volt a császár is, ki Huszt miután a vádak ellene fölhozattak, mellyeket részint elismert, részint tagadott, intette vetné magát minden­ben alá a zsinat határozatinak. Más nap ugyan azon küldöttségtől, s ugyan azon a helyen harmadszor hall­gattatott ki. Ez alkalommal hibás tanjainak összege 36 pontra osztatott, mind ezek pedig megvizsgáltatván, Húsz azok mindegyikét addig fejtegette még neki tet­szett ')• Hasztalan állítják tehát elleneink, hogy Húsz még csak ki sem volt hallgatva, mert Húsz kihallgat­tatott még pedig háromszor a küldöttség által, s elég alkalma volt állításainak igazságát bebizonyítni, de tan- jai ollyanok, mellyek ellenkezvén mind isteni, mind emberi törvényekkel s társadalmi közbátorsággal azo­kat csak védni akarni is képtelenség, miért is intette őtet a cameraciai bibornok térne magába, intette s buzdította erre a császár is, ő azonban ez intésekre épen nem hajlott, mit látván Zsigmond e szavakat in­tézd hozzá „Concilium et doctores habent jura sua, quidnam tecum fmaliter agerent“ 2). E huzamos beszél­getés után Húsz börtönébe vitetett vissza; távozta után Zsigmond igy nyilatkozott „Quos errores hic homo docuerit audivistis, qui omnes quantum quidem judi­care possum, immo et singuli morte digni sunt. Nisi eos adjurarit (talán abjurant) comburendum curate; si ejuraverit nolite committere, ut in posterum suggestum conscendat, neve in Bohemiam revertatur“ 3). Meny­nyire óhajtá a zsinat Húsz magába térését, arra elég ') Historia Ecclesiastica Fleuri (continuator) t. 26. p. 93. —2) Ugyanott p- 94. — *) Hist. Eccles. Nat. Alexan­der t. 9. p. 75.

Next

/
Oldalképek
Tartalom