A pesti növendékpapság magyar iskolájának munkálatai - 11. évfolyam (Pest, Trattner-Károlyi, 1844)

A pápák utazása

92 ragadtak ; a pápa védte őt, és igen kérte őket, egye­sítsék a galambi szelídséget a kígyói okossággal; Isten ellensége száll most csatára, a boszufegyver őket illeti. Erre a mogunti érseket kiátkozta, mint ollyant, ki a németeket az egyháztól elszakaszlja, és vele, mint a sz. szék árulóit, mindazokat, kik a vormatiai gyüleke­zetét, és az apostoli bulla megsemmisítését elfogad­nák , végre magát a császárt is, kit ő sz. Péter hatal­ma szerint német, és Olaszország kormányáról letett, merta ki az egyház becsületét kisebbítni akarja, tulaj­don becsületét veszítse el. Rajta tehát, szóla a pápa egész díszében az összegyűlt atyák homlokzatán szent Péter és Pál sírja előtt, rajta tehát fólszentelt hercze- gei az apostoloknak, gyámolítsátok szolgátokat, hogy mindenki tapasztalja, miként tietek a hatalom megköt­ni , és feloldani az égben és a földön ; császárságokat, királyságokat, és a mijök vagyon az embereknek, el­osztani, hogy te Péter vagy '). Sokan könyörögtek a császárért. De Gergely mondá : Békét akarunk neki ad­ni , ha ő békét tart az Istennel. Az ország nagyjainak nagy panaszokat irt. A németek ingadoztak; a ki egy év és nap alatt az átok alul föl nem szabadult, min­den méltóságtól megfosztatott. Végre kijelentették a császárnak : hogy ha a pá­pának alávetné magát, akkor ők ezt reávennék, hogy a havasokon keresztül hozzájok jönne. De a császár inkább Olaszországba akart menni bocsánatját eszköz- lendő félvén a pápa jelenlététől az elégületlen heroze- gek közt. De ezek a szondátokat elfoglalták; átél ál­tal is sok záratott el. Végre a genfi tón a császár Suze Adelheid piemonti markgrófnő által ( ki ezen tartományt Savoynak adta) fogadtatott; mondatik, hogy ajándékok által, mellyeket az ő fiának Amadeusnak tett a savoy hatalmat szaporította. Midőn ő Mont-Cenisen keresztül ■) Az egyház ezen nézetet a pápa lelki hatalmáról soha sem hagyta helyben.

Next

/
Oldalképek
Tartalom