Munkálatai a pesti növendékpapság magyar Iskolájának - 9. évfolyam (Buda, Magyar Királyi Egyetemi Nyomda, 1842)

A' keresztény religio (Genonde után)

79

azt nyomozzátok a’ mit isten kinyilatkoztatott, ’s ha megtudtátok, mit szólott, alázzátok meg eszeteket az ő eszének előtte, ’s ismételjétek a’ hiltelennek e’ szavait: lények lénye! én nem foghatlak ugyan meg, de magam előtted megsemmisítem, ’s ebhen helyezem nagyságomat.

Kénytelenek vagyunk annálfogva egy rejlő Istent — Deus absconditus — e’ világmindenségben elfogadni ; ’s ez a’ rejlő Isten az, kit a’ kinyilatkoztatásban hinni tartozunk.

A’ sz. Háromság’titkában, azt mondjuk, három csak egyet teszen, nem állítván azonban hogy három isten te- szen egy Istent. Fölvilágosítást ad ebben az emberi természet; mert miként a’ szent Háromság három személyben egy Istent állít élőnkbe: akként a’ lélekben három különböző tulajdon mutatkozik: a’ lét, ész és szeretet, mind a’ három pedig csak egy lelket összesít.

E’ három tulajdon szintúgy nem három lélek, mint nem három isten a’ három személy. ’S így sz. Ágoston szerint a’ sz. Háromságnak az emberi lélekben nyomaira találunk. Vestigia Trinitatis sunt in anima hominis.

A’ sz. Háromság valamint bennünk, úgy kiviilöttünk is megvagyon. Sz. Ágoston a'napban födözé föl annak képét. Ennek állanyából (substance) a’ fény buzog ki, fényéből pedig és állanyából a’ hév ered.

Az ige isteni dicsőségben Isten: a’ megtestesülésben ember.

A’ megtestesülés’ titka szerint az isteni személyek’ egyike Isten’s ember egyszersmind. Ezt ugyan fölfogni kétségkívül nehéz: ámde a’ test’ és lélek’ együlete nem ke- vesbbé haladja túl elménket.

Az ember szinte szellemből ’s anyagból összesül, ’se’ két állany’ összesülte által romlékony ’s egyszersmind ro- molhatatlan, halandó’s halhatatlan is. Meglepő a’hasonlat Krisztus és miköztünk. Az isteni és emberi természet olly egyesületben állanak őbenne , minőben bennünk a’ szellemi és anyagi. A’ titok az emberben akkora, miilyen Krisztusban, és az ész nem vetheti el az egyikben azt, mit