Munkálatai a pesti növendékpapság magyar Iskolájának - 9. évfolyam (Buda, Magyar Királyi Egyetemi Nyomda, 1842)
A' keresztény religio (Genonde után)
80 a’ másikban elfogadni kénytelen. Midőn mondjuk: Isten meghalt a’ kereszten, ezt olly értelemben veszszük, mint mikor így szólunk : az ember meghal, mert a’ lélek szintúgy nem liai meg, miként nem az Isten. Vegyétek továbbá szemügyre a’ teremtés’ és megváltás’, a’ természet’ és kegyelem’ titkainak összefüggését. Egy férfi és egy asszony, az egész emberi nemre halált hoza, egy férfi és egy asszony adott életet az egész emberiségnek. Az ős Ádámtól romladékony testet öröklénk: Krisztus, az új Ádám, halhatatlan testet hagyott ránk. Évának engedetlensége oka saját ’s minden ember’ halálának: Mária engedelmessége által Éva’ ’s az emberi nem’ üdvének lön oka. Hogyha az első, mond szent Irén Isten iránt, szófogadatlan volt, a’ másik szavát fogadá, ’s így az emberiség, melly szűz által volt halálnak alávetve: ettől szinte szűz által szabadittatott meg. Mi lehetett volna egyszerűbb Isten’ tervében, mint Éva’ helyébe Máriát, Ádáinéba Jézust állítani?! Ha fönakadtok azon, miszerint Krisztus’ testét az isteni Lélek férj’ közbejötté nélkül alkotá: mondjátok meg nekem, mikép alakulhatott az első ember’ teste, ha közvetlenül Isten által nem. Most az oltári szentség’ titkaira függeszszétek figyelmeteket. Krisztus, az örök fény, a’ világ’ valamennyi templomába behat, ’s ezen isteni titok’ mintegy fölvilágositá- saul a’napfény, ezen finom ’s világító test, egyszerre számtalan templomba hat be. Krisztus és a’ nap ugyanazon oltáron léteznek! Jézus az ostyákban sokasodik: a’ nap tükrökben sokszorozza ábrazatát, melly lángol ’s melegít. Krisztus az oltáron a’ kenyér’ ’s bor’ lényegét testévé ’s vérévé változtatja: ’s a’kenyér és bor, mellyel táplálkozunk, a’ mi testünk- ’s vérünkké válik ; a’ kenyér és bor miben- nünk vérré ’s testté lészen; a’ kenyér ’s bor az oltáron Krisztus’ testévé ’s vérévé lőnek. Csudálatos hasonlat ! A’ kenyérszaporodás, az oltári szentségnek ezen előképe, nem bámulandó!)!) a’ magszemek’ szaporodásánál. A’ szó ezereknek számára sokszorozza a’ gondolatot ; egy gyér-