Munkálatai a pesti növendékpapság magyar Iskolájának - 9. évfolyam (Buda, Magyar Királyi Egyetemi Nyomda, 1842)

Az isteni szolgálatbeli nyelv (szinte az után)

179 nél alárendelt ranggal bír: az üdv nem jő a’betűből, mely- lyet használunk. „Az isteni szolgálat, mond.Sailer *): ere­deti ’s anyanyelvvel bír, melly sem latin, sem német, sem zsidó, sem görög, szóval nem szóbeli nyelv: az ember’ élete ’s mozdulata, ábrázata, tekintete ’s helyzete, szóval a’religio’egész kifejezése az ember’életében, ’s egész nyi­latkozatában: ez az igaz eredeti ’s anyanyelve minden is­teni szolgálatnak. Igaz ugyan, hogy ezen eredeti ’s anya­nyelvben már a’ szó is foglaltatik, de a’ szó sem az egész, sem a’ legjelesbike a’ dolognak... íme az anya ölében iilö csecsemő most örül, mert anyjának arczán örömöt; most sír, mivel anyjának szemeiben szomorú könyiiket lát, ért és érez. Ha tehát a’ szóbeli nyelvet nem értő csecsemő az öröm ’s szomorúság természetnyelvét megértheti: akkor az isteni szolgálat’ ’s vallásos kedély’ természefnyelve is fog bírni minden szóbeli nyelvtől független érthetőséggel a’ vallásos kedély’ nyilt szemeire? Valóban, ha szent Jánost elnémulva, Istent imádva, Istenben elmerülve látnám az oltárnál, egyedül ennek megpillantása több religiot nyil- vánitna, mint egy egész közönség, melly lelkipásztorával minden religioi érzés nélkül mondott el egy német imádsá­got- És ha az oltárnál egy vallási buzgóság nélküli férfinak latin helyett német misés könyvet nyújtasz, ’s abból a’mi­sét németül mondatod, ez a’ misézőt értő népre botrány leend, holott előbb midőn a’ latin misét hasonlag buzgó­ság nélkül olvasta, legalább a’ szavát nem értő népnek aj- tatosságát nem zavarhatta. Másodszor jó ha az egyház’ szolgája a’ nyilvános isteni szolgálaton nem imádkozik, nem olvas, vagy énekel elő szakadatlanul fönszóval; ha­nem némelly időközben csöndesen olvas, vagy imádkozik. mondja: „quod hac de re oecumenico Concilio praescriptum fuerit, ei parere nostrum est — később a’ tridenti zsinatnak igen jeles tagja volt mind tudományra mind ajtatosságra néz­ve. A’ hely- ’s kor’ viszonyai, mellyekben élt, nyilatkozati­nak annál nagyobb nyomosságot adnak.) ') Beitr. 2. B. 12*

Next

/
Oldalképek
Tartalom