Munkálatai a pesti növendékpapság magyar Iskolájának - 5. évfolyam (Buda, Magyar Királyi Egyetemi Nyomda, 1838)

Előszó

VI

dicsősségére szolgál nem csak szerzőjének de azon kornak is, mellyben az létre jött. Milly teljes az fő- kép közepén ’s végén fölséges gondolatokkal, ritka elme élességgel, föltalált ’s kiejtett erkölcsi maximákkal, ’s tiszta szívből folyó legüdvösebb élet szabályokkal ! az egész határozott férfias erőre., kiemelkedett lélekre, sajátságosán nyílt szívre, ’s szigorú életmód által megkeményedett — vagy is, mint egyik élet Írója hatalmasan ejtiki — sziklává vált lel— kületre mutat. Ezen egy levélben elevenen szemléljük Hieronymus’ férfiasán miveit lelkét, független eredeti elméjét, tehetségeinek öszsze hangzó ’s a’ classical hatás, emelkedés és tulajdon fölfogására (ritka tulajdon) alkalmatos voltát. Ide, ha valahova illik Rotterdami Erasmus’ azon közönséges megjegyzése, hogy t. i, Cicero leveleiben szól, Hieronimus menydörög, ’s még az Tusculum ’sArpinumja kedves árnyai közt édesen, lágyan enyeleg — Hieronimus a’ szikla természetnek, mellyen élt, minden tulajdonait önté lelkes lapjaiba. Azon bérezés szirt’ ormairól, mellynek zöldellő koszorúja sok siralmak után, a’ mint maga mondja, — végtére megadá neki a’ keresett égi nyugodalmat, szórja ő ményköveit rang, hatalom, méltóság gazdagság, ’s élet-nem különbség nélkül — mindenhova. Továbbá Aranyszájú sz. János’ értekezése annál inkább alkalmazott a’ kor’ szükségéhez, hogy nincs tán semmi közönségesebb századunkban , mint panaszokat, Isten és emberek elleni kifogásokat hallani, mint látni meg elégedetlen , kétségbe esett szomorú képpel ide ’s tova bolyongó, a’ sors csapását tirni nem tudó, a’