Munkálatai a pesti nevendék-papság magyar iskolájának. - 4. évfolyam (Buda, Magyar Királyi Egyetemi Nyomda, 1837)

Első Rész. Fordítások

34 Az első elv ez : vannak ártatlan hibák az Isten előtt ; mert akaratlanok. Néha a’ hazugság olly csábító színek alatt mutatkozik, olly kis árnyéklattal vagyon az igaztól elválasztva ; sokszor az igazság olly finom , olly nehezen található pontok alá van rejtve, hogy minden kémlelés mellett ellebbenhet. Minden hibát menteni nagyon vesze- delmesv engedékenység, mindegyikét pedig mint vétkest kárhoztatni utálatos szigorúság volna ; néha csalatkozni, az emberi lélek’ végességének, és gyarlóságának kikerül­hetetlen következése- Melly tiszthatóság merne igazságot szolgálni, melly orvos akarna az emberi nem’ betegségein, és gyengeségein könnyíteni, melly pap venné magára a’ lelkiismeretek’ igazgatását, ha az Isten’ birószéke előtt eszük’ minden hibás Ítéletéről felelősek volnának? Nem, a’ tanulás, éles elme, ’s erény nem elegendők az embert hi­bától megóni. Igen is hiszem, hogy az igazság’ érezhetése több sziv-egyenességet, mint ész-mélységet kíván, hogy sok hiba a’ szenvedélyektől ered; de végre ki merné mon­dani, hogy rósz akarat vala még a’ leghiresb, és legszen­tebb személyek közt is támadott minden vitáknak veze­tője, elkezdve szent Jeromos és szent Ágostontól, és vé­gezve Mabillon atyával, ’s a’ Trappisták’ nevezetes jói)— bitójával ? Igen is vannak hibák, mellyek inkább gyar­lóságból, mint gonoszságból származnak, ’s mellyek nin­csenek a’ főbírótól, ki a’ szív’ fenekére lát, az ember­nek vétkül tulajdonítva. A’ második elv szerint lehetnek tígy religiobeli téve­dések , mint más nemű hibák; mellyek vélekedésem’ kö­vetkeztében mint akaratlanok, bűn nélküliek. A’ megha- sonlás, és eretnekség kárhozandók ; de nincs bűn akarat nélkül, és az Isten előtt nem vagyunk vétkesek, ha szi­vünk ártatlan. Mi emberek csak a’ külsőről lévén képe­sek ítélni, mind azokat katolikusoknak nevezzük, kik az Anyaszentegyház’ ölében születtek, és élnek, megha- sonlás és eretnekségről vádoljuk mind azt, mi látható közönségén kívül él. Azonban kü|önböztessük-meg jól eze­ket, és lássuk vallásukban.

Next

/
Oldalképek
Tartalom