Munkálatai a pesti nevendék-papság magyar iskolájának. - 4. évfolyam (Buda, Magyar Királyi Egyetemi Nyomda, 1837)

Második Rész. Eredetiek

I

«

den szándékot, — mind a’ lélek’, mind a’ test’ tehetségeinek egy pontra, az okos és előre megfontolt határozat’ választására kell egybe hangzaniok. Úgy de kit a’ lélek vádol, lehet-e annak elméje nyugodt, mikor vész dúl belsejében? szét-szórva figyelme, határozni, módokat elgondolni, a’ véget előre kilátni ügy ellen. Mindég kezd, de végre semmit sem hajt, sokat fárad haszon nélkül,mikor legjobban iparkodnék, fonakad hirtelen, mindenütt talál gátokat, mellyeken áttörni erőtlen, többször félbe- szakasztja ok nélkül munkáját, ’s mikor véghez jut, ösz- sze omlik munkálatja, ’s gyönge fonálként szakadoz darabokra.

Semmivel sem szerencsésebb lelki foglalatosságaiban, sőt annyival szerencsétlenebb mennyivel merőebb figyelem szükséges ezekben. A’ figyelmetlen olvasás csali a’ szemeket fárasztja, a’ betűkbe kirakott szavakat, ’s az ezekbe elrejtett ismereteket az értelem nem veszi-föl az ész nem fogja-meg, — vagy ha keservesen megragadott is valamit, hamar elbocsátja, ’s a’ jövő nap, vagy csak a’ jövő óra is kiveri elméjéből', mint a’ homokba írt vonásokat csak egy lanyha szél is könnyen elsöpri. íme minő gátot von a’ jó igyekezet elébe a’ furdaló lélek, miként vagdalja-el a’ nemes iparkodás’ inait, mint teszi alkalmatlanokká a’ lélek’ ’s test’ ereit a’ munkára, sike- retlenekké nemes törekvéseit, mint rontja-el a’ természet’ ajándékit, ’s vesztegeti-meg a’ jó akaratot a’ vétek ! így romlik-el ennek kezei alatt a’ leghasznosabb dolog is, mint a’ vigyázatlan gyermek’ kezei köztt törik-össze a’ legdrágább üveg.

XIX.

Hát a’ külső dolgok, a’ tei'mészeti kedves, vagy kedvetlen tünemények, micsoda behatással bírnak egy ollyanra, kit örökké fenyeget a’ bosszút-álló Erynnis ? Föntebb, a’ beszéd folyamatja úgy hozván magával any171