Munkálatai a pesti nevendék-papság magyar iskolájának. - 4. évfolyam (Buda, Magyar Királyi Egyetemi Nyomda, 1837)
Második Rész. Eredetiek
136 megkívántainak a’ gyónáshoz ; de azt foganatossá és iid- vösségessé csak az igaz megtérés, az lí j élet teszi ; vera poenitentia est commissa plangere, plangenda non committere — úgymond sz. Ambrus. Ne is hitesse el senki magával hogy a’ gyóntató Atyától' föloldoztatván azonnal már föl van mentve az égbe is minden vétségtől; nem, — ez mindég az ő személyes belső méltó vagy méltatlan voltától, ez pedig azon készület és lélektől (Spiritus) függ, melylyel a’ szentséghez járul, c) De ki lehet eléggé biztosítva, hogy sokszor életével járó titka el nem árúltatik. A’ mik lehetlenek az embereknél, nem ollyak az Istennél. Én sem hinném magamat soha eléggé biztosítva, ha egyszersmind azt is nem hinném, hogy az Úr keze munkálodik itt, hogy az ő műve az, hogy sem az ős sem a’ jelenkor nem tudtak még ebbéli szentségtörési példát mutatni ; de igen is mutattak arra, hogy a’ titok szent- ségét életével is védette már az Egyháznak egy jeles vértanúja Nepomuki szent János. — Digitus Dei est hic! — Ezen bizadalom fakasztá Marmontelt is a) illy szavakra „Ha bűnös, úgymond, észreveszi, hogy a’gyóntató Atya visszaél hatalmával, joga van őtet bevádolni. Hogy esik tehát hogy még egy illy vádoló sem találtatott? d) De hiszem a’ katolikusok szinte vétkeznek és visszaesnek annyira magasztalt gyónások mellett is előbbi vétkeikbe» Ha valaki Seneca’ példáját követvén minden nap vagy legalább gyakrabban számot kérne magától, és még sem jobbítaná-meg magát: vajmi ezen jeles önmagunkba térítve jobbító módra fogunk-e vetni, vagy az avval siker nélkül élőre“ Én úgy hiszem ezen utóbbira ? és éppen úgy van a’ dolog a’ gyónással is. De ha még annyi kifogással gáncsoltatik is ezen isteni intézet, még is igaz a’ mit róla Robelos mondott. a) Sur le libie eiercice des cultes mémoires. Tom, IV.
