Munkálatai a pesti nevendék-papság magyar iskolájának. - 4. évfolyam (Buda, Magyar Királyi Egyetemi Nyomda, 1837)
Második Rész. Eredetiek
135 ia ön tehetlcn echoként hallja viszhnngzani ! — Ha a’ gyónás a’ görögöknél a’ IV-ik században eltöröltetett volna is ; mint Ammon vitatja, nemde annak előtte divatoznia kellett? és mikor hozták tehát azt ismét be a’ görögök, mert hogy ő nálok mo3t is divatozik, azt csak senki sem fogja talán tagadni?— De nem untatom már olvasóimat a’ verőfényként tündöklő, ’s csak földszint támasztott porfellegektől homályositott igazságnak vitás védésével, csak némelly, magát az üdvösséges intézetet megtámadó kifogásokra akarok megfelelni. Jelesül. a) Az Isten a’ Próféták által bocsánatot Ígért a’ megtérő bűnösnek gyónás nélkül ; ez tehát fölösleges — Mi- nekelőtt az iij törvényi frigyet megkötötte az Isten és ember között a’ világváltó Jézus Krisztus, és Egyházában letette volna annak szent zálogát; elégséges volt a’ bűn által megbántott IsLen’ mego'ngesztolésére a’ töredelmes bánat ; de minekutána Megváltónk' üdvösségünk’ eszközeit újra kimutatta, ’s végtelen érdemeivel hatha- tósította, jelesül pedig a’ gyónáshoz kötötte megharagított Atyánk’ kérlelhetését : ezentúl már az új törvény kötelez. Azonban valamint az Isten Krisztus’ eljötté előtt nem tagadta-meg a’töredelmes sziveknek bűnök’ bocsánat- ját; úgy mostan sem tagadja meg gyónás nélkül is, ha ninc3 alkalom azt véghez vinni, mert lehetetlenre nincs kötelesség, de van igen is a’ lehetőre a’ törvényes intézet használására, Nincs tehát már helye az egyedül Istennek való gyónásnak, midőn már nevébe fölhatalmazott helyettest rendelt. b) Ha ollyan könnyű megengesztelni az embernek az Istent: milly könnyű gyónni, akkor a’ tiszta erkölcs veszed elmeztetik. — Könnyűnek a’ gyónást csak az mondhatja, ki még soha igazán nem gyónt, ki azt véli, hogy a’ gyónás csak bűneinek előszámlálásából, ’s azoknak szóval szájjal vallott bánásukban, é3 a’ többnyire rövid imádságból álló- elégtételnek elvégzésében áll. Ezek ugyan múlhatlanúl
