Munkálatai a pesti nevendék-papság magyar iskolájának. - 4. évfolyam (Buda, Magyar Királyi Egyetemi Nyomda, 1837)

Második Rész. Eredetiek

134

nyara sötétebb helyeire elég világot, önthetnek, és fölmenthetik minden vád alól e’ szent Atyát, melylyel őt az i elleniéi terheli.

A’ ki azonban többet kíván e’ tárgyban a’ szent Atyáiéból olvasni: üsse-föl szent Pacziant, a) Lactantiust,

b) Basiliust, c) Alhanasiust,cl) Hilariust e) nissai Gergelyt, f) Ambrust g), kiről szent Paulinus életirója azt jegyzi-meg, hogy ha valaki gyónt neki, ön könnyeivel birla a’ bűnöst is sírásra. I. Incze pápát h) Ágostont i) Hyeronymust k) Nagy Leót l) Theodoretust m) újabb Theologusaink közül pedig Brumcjuellt n) De zárja ezeknek sorát is egy igazság szerető' ellenpártfelesMontaque ehesti (Angliában) püspök ,,a’ papnak tett titkos gyónás, úgymond, már a’ régi egyházban divatos igen hasznos szokás , főkép ha illő vigyázattal szolgál tatik-ki.“

Lehet-e már ennyi világos bizonyság mellett eléggé csodálkoznunk azoknak akaratos vakságukon, kik mindazonáltal a’ gyónást XIII-ik század’szüleményének állítják; nevezetesen mintha III—ik Incze pápa a’ lateranomi IV-ik gyülekezetben 1214-ik esztendőben hozta volna be. Valóban szinte undorodni kell már az igazság szeretőnek, midőn annyi visszaigazitások, és czáfolások után a’ már százszor visszavert, éa megsemmisített gúnyt még most

a) Epist. 1. ad Sempron , ás exhort, ad poenit.

b) Inst. div. Iib. 4. c. 17.

c) In regulis, brevior, interrogat. 258.

d) Serai, in verba „Juvenietis polium“

e) in c. 18. math.

f) Serm. adv. illos, qui alios acerbe iudicant.

g) 1. 2. de poen. c. 2. —

h) Epist. ad Decentium c. 7.

i) Serm. 251.

Je) in Comment. Eccles. c. 10.

Ï) Epist. 136.

m) 1. 4. haereticar. fabul. c. 10. —

«) Jîurje ©efcbiAte bee íúcáienbu&e, uni Sipotogie ber ©aifros militalififteR SelÄ)t u. f. w. Bamberg, u. Vürzburg 1816.