Munkálatai a pesti nevendék-papság magyar iskolájának. - 4. évfolyam (Buda, Magyar Királyi Egyetemi Nyomda, 1837)
Második Rész. Eredetiek
126 lehet, mélyre, igen mélyre sülyedt erkölcsi állapotját árúlja-el. “ — De szóljanak az úgy nevezett szabad-szellemű nagy lelkek, kiket olly divatos mostanság majmolni, és mondásaikat mind annyi jóslatokként mindenütt viszhangozni. Rousseau röviden, de az igazságtól általhatottan igy kiált— föl: „mennyi visszatérítést mennyi javítást eszközöl a’ gyónás a’ katolikusoknál!“ Egy Rousseau eleget mondott. Voltaire-nek ezek szavai a’ gyónásról: ,,A’ gyónás igen fönséges valami ; féke a’ véteknek, ’s igen hathatós eszköz a’ sérült sziveket megengesztelődésre bírni.“ A’ gyónás ellenségeiről pedig következőleg szól ,,A’ római Egyház’ ellenségei, kik illy üdvösséges intézet ellen szegültek, véleményem szerint, a’ legerősebb féktől fosztották-meg az embert, melly titkos vétkeit zabolázhatja.“ a) Hosszabban értekezik róla Leibnitz következőleg ,,a’poenitenczia-tartás’ szentségében paranesoltatik, hogy a’ ki meg akar tisztulni, mutassa-meg magát a’ papnak az az : gyónja-meg bűneit ; sőt a’ gyóntató Atya’ ítélete szerint jövendőre óvásul szolgálandó bünhödés alá is vesse magát, és minthogy az Isten a’ gyóntató Atyákat lelki orvosokká rendelte : azt is akarta, hogy a’ betegek’ bajaik fölfedeztessenek, és a’ lelkiismeret’ álla- potja kinyilatkoztassák.* Igen bölcsen mondá tehát—mint tudjuk—a’ töredelmes Theodosius sz. Ambrusnak: a’ te kötelességed az orvosságokat kimutatni, és elkészíteni ; az enyém pedig azokkal élni-“ A’ gyógyszerek pedig azon tartozások, mellyek alá a’ gyóntató a’ bűnöst veti, hogy nem csak az elkövetett roszak’ következéseit érezze, hanem azt jövendőre kerülje is, és ez elégtételnek neveztetik; mert az ón magát büntetőnek ezen engedelmessége Isten előtt tetsző, ’s az ideig való büntetést enyhíti, vagy el is törli, mellyet különben félnie kellene az Istentől. Nem is tagadhatni, hogy ezen intézet valóban a) Voltaire Annales de 1’ Empire:
