Első évi munkálatjai a pesti Nevendék papság Magyar Iskolájának - 1. évfolyam (Pest, Beimel József, 1833)

Az Isteni gondviselés

1G3

vel, iiiellyet világ’ kezdetekor adott neki Teremtője, kinek megfoghatatlan hatalma az ember csoda-tulajdonaiban, a’föld’ szőnyegeben, madár hangzatban, ’s virág illatban szintúgy látható, mintáz utolsó porszemben; gömbölyű formája el nem változott, hullatja most is bájos földünkre malasztokat árasztó könnyeit, gyönyörködtető ékeikkel ragyognak rajta most is a' temérdek sokaságú csillagok, — a’ nap, melly annyi századok ófa tiiz,-sugárai által számtalan áldással boldogította földünk’ kellemkertjét, dicsőül folytatja aranypályáját, forognak körülte az ég’ tenger-csillagai, mellyeknek különféleségöket, ragyogásukat, ’s öszve hangzásukat bámulni ki győzné? — A’ komor telet, melly meg szűnteti a’folyók’ cserge- dezéseiket, elnémítja a’ zöld erdők’ zengedező lantosaikat, ’s le hállatja a’fák’ leveleiket, szóval inelly- nek setét sírjában édes Anyánk a’ Természet szinte ki halni látszatott, a’ temérdek kellemekkel bővelkedő óhajtva várt tavasz, mellynek leheltére a’ Természet anya-emlőjiből új életet osztogat, ezt a’ heves nyár, melly áldással terhelt mezeinket sárgítja, ezt végre a’ gyümölcsöket érlelő ősz követi; — a’ bibor hajnal’ rozsa lángját az arany nap’ dicső pompában kelte váltja föl, melly jótevő pályájában hintve drága sugá- rait, minden dombot, lapot elünt világával, 's tüze’ hatalmával tenyészt, érlel, táplál, inig végre csendes fülségében fél világtól meg válva, setét fátyol ereszkedik a’ föld’ kies zöldjére ; ekkor a’komor éj gyújtja ragyogó csillagait, némák a’ zöld’ sűrű lakosai, csend uralkodik mindenhol, a’ fáradt természet néma nyugalom? ölében szenderg ; — tekintsük bár a’ rétnek’ zöld bársonyát, hímes mezők’ ékeiket, és erdő’ szépségeiket: meg találjuk Flóra’színes magza-